+templom.jpg)
Kecske-templom (Nagyboldogasszony), Sopron
Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan - termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan - termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
Kapisztrán szószék
A Káptalan-terem a hazai kora gótikus építészet egyik legszebb emléke. A XIII. századi épületet a XIV-XV. században gótikus stílusban átalakították, festésmaradványai ebből az időszakból származnak.
Az egykori ferences, majd bencés rendház ún. Káptalan-terme hajdan imahely, később temetkezési kápolna volt. A kapu mögött szoborfülkés lépcsőház fogadja a belépőt. A középkori ornamentális és figurális festés mellett jelentős mennyezeti freskója is, amit 1779-ben Dorffmeister festett. A freskó Szent Ferencet és a ferences szenteket ábrázolja.A terem építészeti értékei mellett a Soproni Múzeum középkori kőszobrászati emlékeit láthatjuk.
Az egykori ferences, majd bencés rendház ún. Káptalan-terme hajdan imahely, később temetkezési kápolna volt. A kapu mögött szoborfülkés lépcsőház fogadja a belépőt. A középkori ornamentális és figurális festés mellett jelentős mennyezeti freskója is, amit 1779-ben Dorffmeister festett. A freskó Szent Ferencet és a ferences szenteket ábrázolja.A terem építészeti értékei mellett a Soproni Múzeum középkori kőszobrászati emlékeit láthatjuk.
Kápolna - Káptalan terem
A templom bejárata feletti freskó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése