SOPRON DÍCSÉRETE

Sopron, te lelkünk éltető láng!
Hű őr az ősi végeken,
Erőt adó múlt, szép jelen
És ébredő jövő.
Új évezred vár, ám harcát ne féld!
Zengd, hittel zengd velünk a Hűség énekét!
Fenyves süvít és cseng a csermely
A lágy lankákon rőt borág
Igéri édes új borát,
A boldog áldomást.
Hiába dúl szél, és tör-ver a jég
Zengd, hittel zengd velünk a Hűség énekét!
Kőcsipkés ódon várfalakból
A lélek lángja fellobog,
És zúgják tornyos templomok
Az Úr dicséretét.
Új évezred vár, ám harcát ne féld!
Zengd, hittel zengd velünk a Hűség énekét!
( Sarkady Sándor verse )

WELCOME TO MY WEBSITE !

2010. január 22., péntek

A Himnusz költője

Kölcsey Ferenc

1790 - 1838
Harminchárom évesen lett kész leghíresebb művével, melyet a mai napig éneklünk-szavalunk állami ünnepeinken. Költeménye az addigi magyar történelem minden fontos részletét bemutatja, örömöket és tragédiákat egyaránt. A Himnusz költője már kamaszkorában érdeklődött az irodalom iránt, verseket is írt. 1808-ben Csokonai temetésén ismerkedett meg Kazinczyval, aki példaképe és tanára lett. 1809-ben befejezte a Debreceni Református Kollégiumot, ám végül az ügyvédi vizsgát nem tette le, inkább az irodalomnak szentelte életét. Visszavonult álmosdi birtokára és 1823 január 22-én itt fejezte be a Himnuszt. Ezt a napot ma A magyar kultúra napjaként ünnepeljük. Három évvel később Pesten megalapította az Élet és Literatúra címü folyóiratot. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia, 1836-ban pedig a Kisfaludy Társaság választotta tagjai közé.

2010. január 21., csütörtök

Móricz Zsigmond

1879 - 1942
" Az is tolvaj, aki az emberek bizalmát meglopja "

2009. december 30., szerda

Újévi köszöntő

Mentovics Éva: Újévi köszöntő
Szeretetben, egészségben
legyen részed egész évben.
Légy szerencsés, vidám, boldog,
felejtsd el a bút, és gondot.
Kezdődjön hát egy új élet:
legyen békés, boldog éved !

2009. december 22., kedd

Szilágyi Domokos: Karácsony


Szilágyi Domokos: Karácsony

A puha hóban , csillagokban,
Az ünnepi foszlós kalácson,
láthatatlanúl ott a jel,
Hogy itt van újra Karácsony.

Mint szomjazónak a pohár víz,
Úgy kell mindig e kis melegség,
Hísz arra született az ember,
Hogy szeressen és szeressék.

Hogy ne a hóban, csillagokban,
Ne ünnepi foszlós kalácson,
Ne diszített fákon, hanem
A szívekben legyen Karácsony.

2009. november 28., szombat

A négy gyertya


Elmélkedés a négy adventi gyertyáról


Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy gyertya. Annyira nagy volt körülöttük a csend, hogy tisztán lehetett hallani amint beszélgetnek.

Azt mondta az első: - Én vagyok a BÉKE. De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem el fogok aludni... Néhány pillanat múlva már csak egy füstölgő kanóc emlékeztetett a hajdanán fényesen tündöklő lángra. Azt mondta a második: - Én vagyok a HIT. Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak ,nincs értelme tovább égnem... A következő pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot. Szomorúan így szólt a harmadik gyertya: - Én a SZERETET vagyok! Nincs már erőm tovább égni. Az emberek nem törődnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám... Ezzel ki is aludt. Hirtelen belépett egy gyerek és mikor meglátta a három kialudt gyertyát felkiáltott: - De hiszen nektek égnetek kéne mindörökké! Elkeseredésében sírva fakadt. Ekkor megszólalt a negyedik gyertya: - Ne félj, amíg nekem van lángom meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát. Én vagyok a REMÉNY !

A gyermek szeme felragyogott! Megragadta a még égő gyertyát és lángjával életre keltette vele a többit.

Add Uram hogy soha ki ne aludjon bennünk a Remény!
Hadd legyünk eszköz a kezedben, amely segít megőrizni bennünk
és gyermekeink szívében a HIT, REMÉNY, SZERETET és BÉKE lángját.

2009. november 25., szerda

Advent 2009-ben

Advent első vasárnapja - 2009. november 29.

Advent második vasárnapja - 2009. december 6.

Advent harmadik vasárnapja - 2009 december 13.

Advent negyedik vasárnapja - 2009 december 20.

Advent

Az advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyt, pontosabban december 25-ét, a Megváltó, Jézus Krisztus születésének napját megelőző negyedik vasárnaptól számított időszak. Az advent szó jelentése eljövetel (a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „Úr eljövetele”).A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken nevezték ezt az időszakot „kisböjtnek” is.

Advent első vasárnapja, a keresztény egyházi év első napja, mindig november 27. és december 3. közé esik. A december 25-e előtti utolsó vasárnap advent negyedik vasárnapja. Az azelőtti advent harmadik vasárnapja és így tovább. 2006-ban azért volt érdekes advent negyedik vasárnapja, mert december 24-ére esett, a legkésőbbi időpontra, amely még karácsony előtt van, hiszen ez a nap karácsony előestéje, vagyis „szenteste” (ebből következik, hogy advent első vasárnapja nem lehet később, mint december 3.).

Az adventi koszorú

Adventkor szokás koszorút készíteni. Katolikus liturgiának megfelelő adventi koszorú, három lila és egy rózsaszín gyertyával Az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. Az első koszorúban 19+4 gyertya volt, jelképezve a hétköznapokat is. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm.Egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre (vagy közösségre) is utalnak:

Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);

Zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);

Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);

Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya).

Adventi naptár

A karácsonyi várakozás izgalmát növelve egyes családokban a gyermekeket advent kezdetekor adventi naptárral lepik meg. Ezen az általában házikóra hasonlító ajándékon kis ablakocskák jelzik a napokat, amelyek karácsonyig hátra vannak, a gyermek pedig úgy élheti át a várakozás örömét, hogy naponta egy ablakot kinyithat, és kiveheti az ott elrejtett apró ajándékot, rendszerint édességet.Az Adventi naptárt egy anya találta ki, gyermekének örömére, hogy gyorsabban teljen a várakozás.

2009. november 11., szerda

Szent Márton napja

Szent Márton ünnepe november 11-e a magyar néphagyományban tradicionálisan a gazdasági évet lezáró ünnep. A tél kezdetét jelzi, hogy eddigre már mindenhol elszámolnak a pásztorok a tavaszi- nyári időszakban rájuk bízott jószággal, és a gazdától megkapják járandóságukat. A betakarítással összefüggő munkálatok is lezárulnak erre az időszakra, sőt az ősszel szüretelt szőlőből is kiforr az új bor. November hónapot bizonyos vidékeken "kis farsangnak" is nevezték, ugyanis ekkor még meg lehetett tartani a lakodalmakat és vigasságokat, amelyek majd az adventi időszakban tiltva lesznek
Az ünnep eredete az ókori Rómába nyúlik vissza.
A legenda szerint Róma védői elaludtak, és az ellenség, a gallok támadásától csak az mentette meg a várost, hogy a ludak hangos gágogására felébredtek. Innen az Avis Martis, azaz Mars lúdjai elnevezés. (Mars a római mitológiában hadisten.) Ez az Avis Martis formula változott át aztán a keresztény hitvilágban Avis Martinus, azaz Márton lúdja alakká. Márton valós történeti személy, Pannóniában született, Szombathelyen 317 körül, apja római százados volt, Márton is katonaként került a mai Franciaország földjére, ahol keresztény hitre tért, és kolostort alapított. 371-ben püspökké szentelték Tours-ban, így Franciaországban is igen népszerű. A legenda szerint Szent Márton nem akart püspök lenni szerénysége miatt, ezért elbújt a libák óljában. Azok azonban hangos gágogásukkal elárulták rejtekhelyét. Innen a Szent Márton lúdja elnevezés.
Ezen a napon hagyományosan libát ettek a paraszt családok, úgy tartották, aki ezen a napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog. Általában erre a napra forr ki az újbor, a kicsit még csípős ízű nedűt Szent Márton boraként is emlegetik. A legenda szerint Márton egy napon koldussal találkozott. Megszánva a didergő embert köpenyét kardjával ketté vágta, és felét a koldusra terítette. Másnap ugyanazon az úton Krisztus jött Mártonnal szemben, vállán az előző nap kettévágott köpeny. Márton püspököt gyakran ábrázolják a vállán átdobott fél köpennyel e történet alapján.