Tűztorony

Tűztorony - a város jelképe

Az 58 méter magas Tűztorony Sopron fő jelképe. A XIII. századtól a Tűztorony volt a városfalak északi kaputornya. Írásban először 1409-ben említik. Árkádos reneszánsz körüljárója a város figyelésére szolgált. A toronyőrök éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték, hogy merre látnak tüzet. Zenész-toronyőr szegődtetéséről az első írásos adatunk 1546-ból való. A toronyőr később három másik trombitással együtt jelezte, ha ellenség vagy előkelőség, borszállítmány közeledett. A körerkélyről negyedóránként trombitaszóval figyelmeztették a soproniakat az idő múlására, és a XVI. századtól a toronyórát is ők kezelték. A rézkupolán nyitott lámpás található, benne harang függ. A kupola feletti magas rúdon és gömbön kétfejű sas a széljelző. A toronynak ez a része barokk jellegű.A torony 1676-ban teljesen leégett. Újjáépítését csak 1680-ban kezdték el közadakozásból. Építőmestereket Bécsújhelyről hívtak, a követ a helyi bányákból fejtették. A körerkélyt barokkos stílusban építették újjá. A toronyórát egy lorettói mester készítette. Az órát 1681-ben idították meg s ugyanabban az évben helyezték el a torony tetejére a kétfejű sast is, amely azóta Sopron időjelzője: forgásából megtudni, lesz-e eső vagy nem. Ha észak-dél irányban áll, eső várható. A Tűztorony a hűség jelképe is. Az 1921. december 14-i népszavazáson Sopron és még nyolc község úgy döntött, hogy Magyarországhoz kíván tartozni. Ennek emlékére 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján barokkos kapukeretet készítettek, ami ma Hűség Kapujaként ismert a városban.1970-ben a régi toronyőrház helyére beton lépcsőházat építettek, ami egyúttal támasztja is a tornyot. A toronyba az eredeti, középkori bejáraton juthatunk be. A látogatók közel 200 csigalépcső után a körerkélyről gyönyörködhetnek Sopron csodálatos panorámájában.

A torony tervrajza anno 1878

Légi fotó