A HŰSÉG ÉS SZABADSÁG VÁROSA SOPRON

Sopron a hűség és a szabadság városa

2011-02-10T07:21:00.000-08:00

More PowerPoint presentations from aSGuest83455

Mark Twain

2011-01-06T05:48:00.000-08:00

1835 -1910

" Add meg minden napnak az esélyt, hogy életed legszebb napja legyen."

200 éve született Erkel Ferenc

2010-11-07T01:45:00.000-07:00

1810-1893

Kétszáz éve, 1810. november 7-én született Gyuln Erkel Ferenc, a Himnusz zenéjének szerzője, a magyar nemzeti opera megteremtője, a magyar zeneélet fáradhatatlan szervezője.

Német eredetű zenészcsaládból származott, gimnáziumi és zenei tanulmányait Nagyváradon, majd Pozsonyban végezte, itt írta első zeneműveit. Ezután Kolozsvárra került zenetanárnak, az erdélyi városban már "remekjátszó hangászművészként", azaz zongoristaként is kitűnt, a polihisztor Brassai Sámuel bíztatására a magyaros motívumokat is beépítette szerzeményeibe.

1835-ben került Pestre, a Pesti Magyar (1840-től Nemzeti) Színházban 1838 januárjában vezényelt először. 1840-ben került színre első operája, a Bátori Mária (érdekesség, hogy ennek színlapján szerepelt először a Nemzeti Színház felirat). Későbbi műveihez hasonlóan már ez is a magyar történelemből merítette témáját - igaz, nem a hivatalosságnak megfelelő módon. Báró Podmaniczky Frigyes, az Operaház intendánsa szemére is vetette az idős Erkelnek: "Annyi dalműve közül egy sem volt, amelyet valamely ünnepélyes alkalommal elő lehetett volna adni... Király- vagy királynégyilkolás, az aristocratia elleni zendülés, nemzetiségi harcok s torzsalkodás nélkül nem lehetett egyetlen librettója sem".

1844-ben született a Hunyadi László, az első igazán magyar nemzeti opera, ennek Meghalt a cselszövő című kórusát énekelték 1848. március 15-én este a Nemzeti Színházban. Erkel ugyancsak 1844-ben megnyerte a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatot (az előző évben nem indulhatott a Szózatra kiírt pályázaton, mert a zsűri tagja volt, de Egressy Béni kompozícióját ő hangszerelte zenekarra). A fanyalgó Honderű ugyan azt írta, hogy "a Hymnus szelleméhez alkalmazott templomi zene... a nép ajkán visszhangra nem fog találni", az mégis nemzeti ima lett.

Erkel a szabadságharc leverése után 1861-ig hallgatott, ekkor mutatták be a Bánk bánt, a legnagyobb magyar történelmi operát, éles kiállásként az önkényuralom ellen. Későbbi operái, a Sarolta, a Dózsa György, a Brankovics György, a Névtelen hősök már korántsem tettek szert ilyen népszerűségre; utolsó befejezett dalművét, az István királyt 75 éves korában mutatták be az újonnan felépült Operaházban. Erkel tette "szalonképessé" a verbunkost, a csárdást, legismertebb dallamai "népdallá" váltak.

Kiváló karmester is volt, Beethoven, Liszt, Wagner számos művét ő mutatta be a magyar közönségnek. Nevéhez fűződik 1853-ban a Budapesti Filharmóniai Társaság megalapítása, 1865-ben az országos daláregylet "örökös főkarmesterévé" választották, az 1875-ben Liszt Ferenc elnökletével megnyíló Zeneakadémia első igazgatójaként kilenc tárgyat oktatott, olykor Lisztet helyettesítve, emellett sakkozóként is ismert és elismert volt.

Karmesteri működésének ötvenedik évfordulóján kiállítást rendeztek azokból a tárgyakból, amelyekkel a hálás közönség ismerte el művészetét: ezek között volt aranyból és ezüstből készült babérkoszorú, és egy különleges aranypálca is száz aranyat tartalmazó bársony tokban, amelyet 1844-ben kapott a Nemzeti Színház vezetőségétől. Erkel utoljára 80. születésnapján lépett színpadra, Mozart d-moll zongoraversenyét játszotta.

Erkel Ferenc 1893. június 15-én halt meg Budapesten.

John Wesley

2010-05-23T04:47:00.000-07:00

1703 - 1791
" Tégy meg minden jót, ami tőled telik,
Amilyen eszközzel csak tudod,
Amilyen módon csk tudod,
Ahol csak tudod,
Akivel csak tudod,
Ameddig csak tudod. "
/ John Wesley /

Gondolatok

2010-05-06T07:47:00.000-07:00

Ujabb tavasz születése...

"Ahogy idősödöm, a tavasz eljövetele annál inkább elvarázsol
Ahogy idősödöm, annál több dolog varázsol el
Ahogy idősödöm, annál több tavasz van mögöttem, mint előttem
Ahogy idősödöm, annál több időt fordítok arra, hogy jobban értékeljek minden pillanatot és másodpercet
Ahogy idősödöm, annál inkább felfedezem a teremtmények szépségének csodáját, ami körülöttünk van minden tavasszal
Ahogy idősödöm, annál többet gondozom a növényeimet, virágaimat és azon kapom magam, hogy beszélek hozzájuk
Ahogy idősödöm, annál inkább hallgatom a madarak énekét, és hogy mennyire különböznek egymástól
Ahogy idősödöm, egyre több tavaszt kívánok
Ahogy idősödöm, belátom, hogy amikor fiatal voltam, nem így gondolkodtam
Ahogy idősödöm, hálát adok az Istennek, hogy megengedte, hogy egy újabb tavasz születését meglássam
Ahogy idősödöm, egyre többet jelentesz nekem Kedves Barátom azzal, hogy elfogadod szeretetemet!

KÖSZÖNÖM!"

Stephen Grellet

2010-05-05T06:29:00.000-07:00

1773 - 1855

" Csak egyszer járok itt a földön. Ha jót tudok tenni és kedves tudok lenni bárkihez, annak most vai itt az ideje, mert még egyszer nem lesz rá alkalmam. "

Zsótér Mária : Húsvét előtti gondolatok

2010-03-30T06:52:00.000-07:00

Elmémben sokszor a Nagypéntek eseményeit forgatom,

s felkiált bennem a gondolat:

"Hogy tehették ezt Veled, Uram!?"

Megkorbácsoltak, megköpdöstek,

keresztre feszítettek,

Téged, a bûntelent.

De rögtön magamba nézek, s látom

én sem vagyok különb náluk.

Bûnbánó lélekkel jövök Hozzád, Úr Jézus,

mert szavaimmal, tetteimmel

hányszor én is megfeszítelek.

Sokszor gyors vagyok a szólásra,

mikor hallgatnom kellene,

s hallgatok, ha beszélhetnék Rólad.

Az érzéseim és vágyaim csapdája les reám,

máskor fogságba ejt egy gondolat.

De ha Terólad elmélkedem, Uram,

a szívem újra felvidul,

mert tudom, hogy Nagypéntek után

Húsvét vasárnap következik.

Betölti szívemet a hála,

hogy feltámadtál, Uram,

s általad van bûnbocsánat.

Kérlek, mosd le minden vétkemet,

és segíts, hogy legyek

örökké hálás, hûséges,

szolgáló gyermeked.

A " húsvét " szó eredete...

2010-03-30T04:35:00.000-07:00

A húsvét eredetileg zsidó ünnep volt, héber neve pészach, ami az arámi paszkha, átmenet, átvonulás szóból ered. A zsidók ekkor ünnepelték és ünneplik meg az egyiptomi fogságból való szabadulásukat és kivonulásukat, valamint ekkor emlékeznek az újszülöttek megmentésére. Jézus Krisztus halála előtt a pészach ünnepén abban a tudatban hívta tanítványait az utolsó vacsorára, hogy az egy új szövetség megalapításának lakomája.

A húsvét napja minden évben más naptári napra, a 325-ös Niceai zsinat döntése alapján, a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnapra esik. A 20. században azonban egyházi vezetők felvetették, hogy a húsvétot mindig ugyanazon a naptári napon, április második vasárnapján kellene megtartani. A húsvéttal egybeesnek az ősi pogány tavaszünnepek, melyek ugyancsak a termékenységről, az újjászületésről szólnak, később azonban kapcsolatba hozták a feltámadással is.

A keresztények ekkor ünneplik meg, hogy Jézus Krisztus a nagypénteki kereszthalálát követő harmadik napon feltámadott, vagyis ,,átment" a halálból az életbe. Ezzel az áldozatával váltotta meg az emberek bűnét, feltámadásával pedig győzedelmeskedett a halál felett. A húsvétnak meghatározó szerepe van a keresztény egyházi évben, szinte az egész liturgikus év a húsvéthoz igazodik. A szertartásrendi, liturgikus szövegek (szentírások, olvasmányok, könyörgések, zsoltárok) mind arra utalnak, és arra hívják fel a hívők figyelmét, hogy a húsvét a szabadulás és a megváltás ideje. A katolikus és ortodox egyházakban minden mise lényege ez, vagyis az Eucharisztia (Oltáriszentség) szertartása, ami a húsvéti eseményekről szól.

Óbecsey István: Szeressétek az öregeket !

2010-03-25T08:11:00.001-07:00

SZERESSÉTEK AZ ÖREGEKET!

Nagyon szépen kérlek titeket, szeressétek, az öregeket,
A reszkető kezű ősz apákat, a hajlott hátú jó anyákat,
A ráncos, eres kezeket, az elszürkült sápadt szemeket,
Én nagyon kérlek titeket, szeressétek az öregeket!

Simogassátok meg a deres fejeket,
Csókoljátok meg a ráncos kezeket,
Öleljétek meg az öregeket, adjatok nekik szeretetet,
Szenvedtek ők már eleget, vigasztalóik ti legyetek!

Ne tegyétek őket szűk odúkba, ne rakjátok őket otthonokba,
Hallgassátok meg panaszukat, enyhítsétek meg bánatukat,
Legyen hozzájuk szép szavatok, legyen számukra mosolyotok,
Én nagyon kérlek benneteket, szeressétek az öregeket!

Ha majd az örök szeretet elhívja őket közületek,
Ti foglaljátok el a helyüket, mert ti lesztek majd az öregek!
S mindazt, mit nekik tettetek, azt adják nektek a gyerekek!
Azért előre intelek titeket, szeressétek az öregeket!

Leonard Limoy

2010-03-25T02:21:00.000-07:00

1931 -
" Az igazi csoda abban rejlik, hogy minnél többet osztunk meg másokkal, annál gazdagabbak leszünk. "

Téli képek

2010-02-15T07:04:00.000-08:00

Pearl S. Buck

2010-02-11T08:00:00.000-08:00

Pearl Sydenstricker Buck

1892 - 1973

" A valódi életbölcsesség abban van, hogy a mindennapokban észrevegyük azt, ami csodálatos."

A Himnusz költője

2010-01-22T01:05:00.000-08:00

Kölcsey Ferenc

1790 - 1838

Harminchárom évesen lett kész leghíresebb művével, melyet a mai napig éneklünk-szavalunk állami ünnepeinken. Költeménye az addigi magyar történelem minden fontos részletét bemutatja, örömöket és tragédiákat egyaránt. A Himnusz költője már kamaszkorában érdeklődött az irodalom iránt, verseket is írt. 1808-ben Csokonai temetésén ismerkedett meg Kazinczyval, aki példaképe és tanára lett. 1809-ben befejezte a Debreceni Református Kollégiumot, ám végül az ügyvédi vizsgát nem tette le, inkább az irodalomnak szentelte életét. Visszavonult álmosdi birtokára és 1823 január 22-én itt fejezte be a Himnuszt. Ezt a napot ma A magyar kultúra napjaként ünnepeljük. Három évvel később Pesten megalapította az Élet és Literatúra címü folyóiratot. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia, 1836-ban pedig a Kisfaludy Társaság választotta tagjai közé.

Móricz Zsigmond

2010-01-21T23:57:00.000-08:00

1879 - 1942

" Az is tolvaj, aki az emberek bizalmát meglopja "

Újévi köszöntő

2009-12-30T02:33:00.000-08:00

Mentovics Éva: Újévi köszöntő
Szeretetben, egészségben
legyen részed egész évben.
Légy szerencsés, vidám, boldog,
felejtsd el a bút, és gondot.
Kezdődjön hát egy új élet:
legyen békés, boldog éved !

Szilágyi Domokos: Karácsony

2009-12-22T09:24:00.000-08:00

Szilágyi Domokos: Karácsony

A puha hóban , csillagokban,

Az ünnepi foszlós kalácson,

láthatatlanúl ott a jel,

Hogy itt van újra Karácsony.

Mint szomjazónak a pohár víz,

Úgy kell mindig e kis melegség,

Hísz arra született az ember,

Hogy szeressen és szeressék.

Hogy ne a hóban, csillagokban,

Ne ünnepi foszlós kalácson,

Ne diszített fákon, hanem

A szívekben legyen Karácsony.

A négy gyertya

2009-11-28T06:10:00.000-08:00

Elmélkedés a négy adventi gyertyáról

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy gyertya. Annyira nagy volt körülöttük a csend, hogy tisztán lehetett hallani amint beszélgetnek.

Azt mondta az első: - Én vagyok a BÉKE. De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem el fogok aludni... Néhány pillanat múlva már csak egy füstölgő kanóc emlékeztetett a hajdanán fényesen tündöklő lángra. Azt mondta a második: - Én vagyok a HIT. Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak ,nincs értelme tovább égnem... A következő pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot. Szomorúan így szólt a harmadik gyertya: - Én a SZERETET vagyok! Nincs már erőm tovább égni. Az emberek nem törődnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám... Ezzel ki is aludt. Hirtelen belépett egy gyerek és mikor meglátta a három kialudt gyertyát felkiáltott: - De hiszen nektek égnetek kéne mindörökké! Elkeseredésében sírva fakadt. Ekkor megszólalt a negyedik gyertya: - Ne félj, amíg nekem van lángom meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát. Én vagyok a REMÉNY !

A gyermek szeme felragyogott! Megragadta a még égő gyertyát és lángjával életre keltette vele a többit.

Add Uram hogy soha ki ne aludjon bennünk a Remény!
Hadd legyünk eszköz a kezedben, amely segít megőrizni bennünk
és gyermekeink szívében a HIT, REMÉNY, SZERETET és BÉKE lángját.

Advent 2009-ben

2009-11-25T01:27:00.000-08:00

Advent első vasárnapja - 2009. november 29.

Advent második vasárnapja - 2009. december 6.

Advent harmadik vasárnapja - 2009 december 13.

Advent negyedik vasárnapja - 2009 december 20.

Advent

Az advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyt, pontosabban december 25-ét, a Megváltó, Jézus Krisztus születésének napját megelőző negyedik vasárnaptól számított időszak. Az advent szó jelentése eljövetel (a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „Úr eljövetele”).A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken nevezték ezt az időszakot „kisböjtnek” is.

Advent első vasárnapja, a keresztény egyházi év első napja, mindig november 27. és december 3. közé esik. A december 25-e előtti utolsó vasárnap advent negyedik vasárnapja. Az azelőtti advent harmadik vasárnapja és így tovább. 2006-ban azért volt érdekes advent negyedik vasárnapja, mert december 24-ére esett, a legkésőbbi időpontra, amely még karácsony előtt van, hiszen ez a nap karácsony előestéje, vagyis „szenteste” (ebből következik, hogy advent első vasárnapja nem lehet később, mint december 3.).

Az adventi koszorú

Adventkor szokás koszorút készíteni. Katolikus liturgiának megfelelő adventi koszorú, három lila és egy rózsaszín gyertyával Az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. Az első koszorúban 19+4 gyertya volt, jelképezve a hétköznapokat is. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm.Egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre (vagy közösségre) is utalnak:

Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);

Zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);

Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);

Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya).

Adventi naptár

A karácsonyi várakozás izgalmát növelve egyes családokban a gyermekeket advent kezdetekor adventi naptárral lepik meg. Ezen az általában házikóra hasonlító ajándékon kis ablakocskák jelzik a napokat, amelyek karácsonyig hátra vannak, a gyermek pedig úgy élheti át a várakozás örömét, hogy naponta egy ablakot kinyithat, és kiveheti az ott elrejtett apró ajándékot, rendszerint édességet.Az Adventi naptárt egy anya találta ki, gyermekének örömére, hogy gyorsabban teljen a várakozás.

Szent Márton napja

2009-11-11T06:30:00.000-08:00

Szent Márton ünnepe november 11-e a magyar néphagyományban tradicionálisan a gazdasági évet lezáró ünnep. A tél kezdetét jelzi, hogy eddigre már mindenhol elszámolnak a pásztorok a tavaszi- nyári időszakban rájuk bízott jószággal, és a gazdától megkapják járandóságukat. A betakarítással összefüggő munkálatok is lezárulnak erre az időszakra, sőt az ősszel szüretelt szőlőből is kiforr az új bor. November hónapot bizonyos vidékeken "kis farsangnak" is nevezték, ugyanis ekkor még meg lehetett tartani a lakodalmakat és vigasságokat, amelyek majd az adventi időszakban tiltva lesznek
Az ünnep eredete az ókori Rómába nyúlik vissza.

A legenda szerint Róma védői elaludtak, és az ellenség, a gallok támadásától csak az mentette meg a várost, hogy a ludak hangos gágogására felébredtek. Innen az Avis Martis, azaz Mars lúdjai elnevezés. (Mars a római mitológiában hadisten.) Ez az Avis Martis formula változott át aztán a keresztény hitvilágban Avis Martinus, azaz Márton lúdja alakká. Márton valós történeti személy, Pannóniában született, Szombathelyen 317 körül, apja római százados volt, Márton is katonaként került a mai Franciaország földjére, ahol keresztény hitre tért, és kolostort alapított. 371-ben püspökké szentelték Tours-ban, így Franciaországban is igen népszerű. A legenda szerint Szent Márton nem akart püspök lenni szerénysége miatt, ezért elbújt a libák óljában. Azok azonban hangos gágogásukkal elárulták rejtekhelyét. Innen a Szent Márton lúdja elnevezés.

Ezen a napon hagyományosan libát ettek a paraszt családok, úgy tartották, aki ezen a napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog. Általában erre a napra forr ki az újbor, a kicsit még csípős ízű nedűt Szent Márton boraként is emlegetik. A legenda szerint Márton egy napon koldussal találkozott. Megszánva a didergő embert köpenyét kardjával ketté vágta, és felét a koldusra terítette. Másnap ugyanazon az úton Krisztus jött Mártonnal szemben, vállán az előző nap kettévágott köpeny. Márton püspököt gyakran ábrázolják a vállán átdobott fél köpennyel e történet alapján.

53 éve történt

2009-10-20T10:56:00.000-07:00

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.
Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca így végül elbukott.
A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el.A sebesültek száma magyar oldalon 19 226, míg szovjet oldalon 1540 fő volt. A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve.
1957. januártól a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte. A forradalom leverését követő évtizedekben Magyarországon tilos volt erről az időszakról beszélni, ellenforradalomnak bélyegezték. 1989 október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és az 1989-es Magyar Köztársaság kikiáltásának napja.

forrásanyag: Wikipédia

Rendezvények az 1956-os forradalom tiszteletére

2009-10-20T10:02:00.001-07:00

Szösszenetek a borról

2009-10-19T01:30:00.000-07:00

Mint mindenről a borról, borivásról is rengeteg anekdóta, adoma, mondás, bölcsesség van forgalomban, melyek száma manapság is gyarapodik (klasszikus: Az élet rövid ahhoz, hogy ne igyunk jó borokat). Persze sok közülük idővel közhellyé silányul, de néhányukon nem fog az idő vasfoga. Én az utóbbi napokban belebotlottam egy-kettő érdekesebbe, elgondolkottatóbba és gondoltam, így év vége felé csinálhatnánk egy kis gyűjtést eme "igényesebb" szösszenetekből. Ha van kedved, te is tedd hozzá a magadét.

"A borban minden - a jókedv, a barátság, a szerelem, a virtus - könnyen megtalálható, a legelrejtettebb a mérték."

Német mondás

"Az első kupa bor az egészségé, a második a jókedvé, a harmadik a szomorkodásé, a negyedik a gyalázaté. " Arisztotelész

"Általánosan megállapíthatjuk, hogy azok a népek, melyeknek szegény tömegei jelentős és nagy műveket alkottak a történelemben, állandóan és sokat ittak."

Márai Sándor

"Akkor iszom, ha boldog vagyok, de akkor is, ha szomorú vagyok. Néha akkor iszom, ha egyedül vagyok, de társaságban mindenképpen. Ha nincs étvágyam, szivesen fogyasztok el egy-egy pohárkával, de ha van étvágyam, semmiképpen sem maradhat el. Különben nem nyúlok hozzá - kivéve ha szomjas vagyok."

Ismeretlen francia hölgy

Szent István vagy Szent Korona ünnepe ?

2009-08-19T09:01:00.001-07:00

/ ? 975 -1038 /

Augusztus 20-ról eszünkbe jut Szent István, az államalapítás, az új kenyér, az alkotmány és a Szent Korona ünnepe. Ennek oka, hogy korántsem hosszú múltra visszatekintő nemzeti ünnepünket a 20. században minden politikai rendszer a saját elképzelései szerint alakította.
Kevés ünnep van, amelynek annyi elnevezése alakult ki, mint augusztus 20-nak. A kifejezések szaporodása az elmúlt ötven év termése, a második világháború előtt szinte egységesen a Szent István-nap szóhasználat dominált. Miután az ünnep a körmenetből nőtte ki magát, az elnevezés adta magát. A Horthy-rendszerben annyi változás történt, hogy kibővítették az ünnepnapok számát és Szent István-hétnek nevezték a programdús megemlékezést.
1945 után már nem volt ennyire egyértelmű a helyzet. Kezdetben csak a szent jelző fogyott el István király neve előtt, majd 1948-ban felütötte a fejét az új kenyér kifejezés, ezt pedig az alkotmány ünnepe követte. A jelenség magyarázata, hogy a kommunisták meg akarták fosztani az ünnepet katolikus múltjától és ettől független, a többség számára elfogadható megnevezést kerestek.

Először az új kenyér ünnepe bukkant fel. Az elfelejtett aratóünnepségek propagálása nem a kommunisták ötlete, már a 20. század legelején mozgalom indult a népszokás érdekében.

Az új kenyér kifejezést a Horthy-rendszerben is használták, ez sem volt újdonság. Azonban akadt egy jelentős különbség a korábbi és a kommunista gyakorlat között: míg az elődök az új kenyér elnevezést kiegészítésnek szánták, addig a Rákosi-diktatúra az ünnep átformálására használta, az elnevezést kötelezővé tette.

A diktatúra saját gyártású elnevezése az alkotmány ünnepe. 1949-ben lépett életben a legfőbb törvény, s mivel az elnevezés saját fejlesztés volt, a hatalom birtokosai előnyben részesítették az új kenyérrel szemben. Többféle verziója alakult ki: az alkotmány évfordulója, az alkotmány napja vagy akár a népi hatalom ünnepe. A hetvenes években új divat ütötte fel a fejét: augusztus 20-át hármas ünnepként jellemezték, a fent említett két elnevezés mellett újból megjelent István király neve is. Első királyunk és munkássága több formában köszönt vissza, a leggyakoribb az államalapítás kiemelése volt. A fenti sorokban viszont megbújik egy másik új szereplő: a semleges augusztus 20. elnevezés.

A rendszerváltás után megmaradt a sokszínűség, az alkotmány ünnepe talán a legmegkopottabb a sorban, helyette Szent István személye kapott újból jelentőséget. Azért az ezredforduló vége is tartogatott egy – ez idáig utolsó – újítást, megszületett a Szent Korona ünnepe, bár használata még nem tudott valódi gyökeret verni.

Szent István király ünnepe

2009-08-19T06:50:00.000-07:00

/ Soproni Szent István templom /

Piknik az Emlékparkban

2009-08-18T06:52:00.000-07:00

Páneurópai piknik emlékpark Sopronpuszta

Jubileumi ünnepség 2009.augusztus 19 szerda

15.00 Zenés műsor

15.45 Filep Mária és Dr.Magos László egykori szervezők elhelyezik a megemlékezés virágait a kópjafánál.

16.00 Jubileumi ünnepség

Ünnepi köszöntők és beszédek

Firtl Mátyás, Sopron és környéke országgyűlési képviselője, FIDESZ-KDNP a Magyar Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának alelnöke.

Tőkés László, Páneurópai Piknik 1989 Egyesület, az egykori szervezők nevében.

Werner Fuhrmann, a Freundeskreis Europa Berlin elnöke.

Carl Bildt, Svédország külügyminisztere az Európai Unió képviseletében.
Dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke.

Melocco Miklós „Áttörés” című szobrának ünnepélyes felavatása

Dr. Fodor Tamás, Sopron Megyei Jogú Város polgármestere
Angela Merkel, a Németországi Szövetségi Köztársaság kancellárja.

/ forrásanyag: sopron.hu /

20 éve történt

2009-08-18T06:18:00.001-07:00

A Páneurópai Piknik az osztrák–magyar határon, Sopron közelében 1989. augusztus 19-én tartott békedemonstráció volt. A két ország beleegyezésével ehhez szimbolikusan egy határátkelőt nyitottak Margita (Sankt Margarethen im Burgenland) és Sopronkőhida (Steinambrückl) között három órányi időtartamra.
Ugyanazon a helyen már ezt megelőzően, 1989. június 27-én az akkori osztrák külügyminiszter Alois Mock és magyar kollégája Horn Gyula közösen vágták el a határzárat, hogy kihangsúlyozzák a megfigyelőberendezések lebontását, amelyet Magyarország 1989. május 2-án elkezdett.
Több mint 600 NDK-állampolgár használta fel a vasfüggöny megnyílásának rövid pillanatát arra, hogy nyugatra szökjön, miután előzőleg röplapokon felhívták a figyelmüket a Páneurópai Piknikre. A magyar határőrség az érvényben levő lőparancs ellenére sem avatkozott közbe.
Valamivel távolabb több ezer NDK-állampolgár várakozott a határátlépés esélyére, akik nem bíztak a határ megnyitásában. Ezért azoknak a száma, akik nyugatra távoztak ezen a napon, alig néhány száz volt. A következő napokban a magyar kormány kérésére a nyugati határ őrizetét megerősítették, így az NDK-polgárok 1989. szeptember 11-én bekövetkezett végleges kiengedése előtt viszonylag keveseknek sikerült a szökés.
A Páneurópai Piknik fontos mérföldkő azokban a folyamatokban, amelyek a német újraegyesítéshez vezettek. Minden évben augusztus 19-én emlékünnepet tartanak a határ megnyitásának helyén. A Piknik szervezői az ellenzéki Magyar Demokrata Fórum illetve a Páneurópai Unió voltak. A fővédnökök Habsburg Ottó és Pozsgay Imre voltak. A szögesdrót szimbolikus átvágását a nemzetközi Páneurópai Unió főtitkára, Walburga Habsburg Douglas végezte.
A Páneurópai Piknik alkalmából Erich Honecker a következő nyilatkozatot diktálta a Daily Mirrornak: „Habsburg egész Lengyelországig röplapokat osztogatott, amelyben piknikre hívta a szabadságon levő keletnémeteket. Amikor megérkeztek a piknikre, ajándékokat adtak nekik, ennivalót és német márkát, majd rábeszéljék őket, hogy menjenek nyugatra.”
A következő hetekben a „vasfüggöny” arculata döntően megváltozott.

/ forrásanyag: Wikipédia /

IME AZ EMBER

2009-08-13T00:26:00.001-07:00

II. János Pál pápa 1920 - 2005
II. János Pál életének főbb állomásai
Tudta-e II. János Pálról...
Karol Wojtyła 1920. máj. 18-án, a Krakkó-közeli Wadowicében született. Apja az osztrák-magyar hadseregben szolgáló katona volt, majd később a megalakuló lengyel közigazgatásban helyezkedett el, anyja otthon nevelte gyermekeit. Fiatal korában több családi tragédia is érte: először nővére halt meg, majd anyja is belehalt második – halva született – leány testvérének szülésébe. Pár év múlva bátyja halt meg igen fiatalon, majd pedig 21 éves korában apját is elveszítette. Elemi és középiskolába Wadowicében járt, már ekkor látható volt tehetsége a humán területen. 1938-tól a krakkói Jagello Egyetemen kezdett lengyel irodalmat és nyelvtant, valamint filozófiát hallgatni. Az ígéretesen induló tanulmányokat a német megszállás szakította félbe, így fizikai munka végzésére kényszerült (kőbányában, majd szódagyárban dolgozott). 1942-ben határozta el, hogy a papi hivatást választja és beiratkozott a náci megszállás alatt illegálisan működő krakkói szemináriumba. 1946. november 1-én szentelték pappá. Ezután 1946-1948-ig Rómában tanult és doktorált. Hazatérve 1958-ig plébánosként működött Krakkóban és környékén, közben tanított a Lublini Katolikus Egyetemen, ahol megszerezte a habilitációt. 1958-ban nevezte ki XII. Pius segédpüspökké – feladata többek között a főegyházmegyei ifjúság gondozása volt. Az érsek halála után főegyházmegyei adminisztrátorként részt vett a II. Vatikáni Zsinat bizottsági ülésein is, majd később a püspöki szinódusokon, de a egyházmegyéjét továbbra sem hanyagolta el. 1967-ben kreálta VI. Pál bíborossá.
1978. október 16-án választották pápává, II. János Pál néven. Első feladatának a Katolikus Egyház ingadozó, belső, tanbeli egységének, fegyelmének megszilárdítását tekintette. II. János Pál pontifikátusának első évtizedében keleten a kommunizmus Egyház- és emberellenes diktatúrájával, nyugaton pedig az elvilágiasodás, vallástalanodás egyre nagyobb problémájával kellett megbirkóznia. Különös figyelmet szentelt hazájának, Lengyelországnak (legfőképpen a Jaruzelski-féle szükségállapot és a Szolidaritás idején), valamint a világegyházban egyre inkább növekvő aránnyal résztvevő Afrikának, ahol sok helyen folyik ma is misszió. 1981. május 13-án, a szokásos szerdai általános audiencián, a Szent Péter téren, a tömegben áldást osztó pápát egy török merénylő, Mehmet Ali Ağca több lövéssel életveszélyesen megsebesítette. A merényletet a pápa túlélte, pár napon belül megbocsátott támadójának. A támadás végső lezárásaként, II. János Pál megindító személyes gesztust tett: 1983-ban ellátogatott Ağcához a börtönbe és hosszabb ideig négyszemközt beszélgetett vele. A ’80-as évek második felében a felgyorsuló eseményekben tevékenyen részt vett II. János Pál, komoly szerepet vállalva a közép-kelet európai rendszerváltás véghezvitelében. A kommunizmus bukása után, a pápa reményeivel szemben nem a keresztény hit égisze alatt egységesült Európa, hanem a kapitalizmus fogyasztói, egocentrikus szemléletében, ami elkeserítette a Szentatyát. Ezután főleg a fogyasztói világ kényelem-keresése ellen emelte föl szavát, valamint továbbra is nagy figyelmet szentelt a szegénységben élő emberek megsegítésére is. A 2000-es, Szentföldi látogatásán bocsánatot kért a zsidóktól, a keresztények által ellenük elkövetett bűnökért, valamint mások zsidó-ellenes bűnei ellen való nem kellő mértékű fellépésért. A pápa ugyanakkor az arab-izraeli megbékélés ügyében is többször felemelte a szavát. A 2000-es Szentév Rómában nagy ünnepségek sorozatával zajlott, melyek közül kiemelkedett a Világifjúsági Találkozó, természetesen a Szentatya jelenlétében. Életének végén betegsége egyre inkább elhatalmasodott rajta, de ennek ellenére mégis teljes szellemi frissességgel, töretlenül végezte feladatát 2005. április 2-i haláláig A boldoggá avatási eljárás halála után azonnal megkezdődött.
Magyarországon két alkalommal, 1991-ben és 1996-ban járt.

Koronaünnep és búcsú

2009-08-11T10:25:00.000-07:00

Esemény neve : Koronaünnep és búcsú a soproni Nagyboldogasszony,Bencés (Kecske) templomban

Időpont : 2009.08.15 15:00 - 2009.08.15 21:00
Helyszín : Soproni Bencés templom
Ünnepeljen velünk!

Koronaünnep és búcsú
a soproni Nagyboldogasszony, Bencés (Kecske) templomban
2009. augusztus 15. szombat
15.00 – 21.00

Talán Ön számára sem ismert, hogy Sopron Fő terén álló Bencés, a köznyelv által csak Kecske templomnak nevezett műemlék milyen „történelmi kincseket” rejteget. A török hódoltság idején III. Ferdinándot (1625) és két királynét is itt koronázták, továbbá négy országgyűlésnek is templomunk szolgált helyszínül. Hagyományaink megőrzésére és felelevenítésére templomunk búcsúján, Szűz Mária mennybemenetelének napján koronaünnepet szervezünk, ahol vendégül látjuk a Szent Korona másolatát, a koronaőröket és történelmi zászlókat. Szeretettel várunk minden hívőt és nem hívő érdeklődőt a városból és a környező településekről a megemlékezésre, vidám augusztusi együttlétre.

Program:

15.00 A város vezetői és polgárai fogadják a Szent Koronát a Mária szobornál majd ünnepélyes bevonulás a Fő térre

15.15 Tisztelgés a Szent Korona előtt a Bencés templomban az ünnepi szentmiséig
15.15 Kézműves foglalkozás és játszóház a Fő téren (bábos, bőrös, kosárfonó stb.), miközben az Égzengő zenekar szórakoztatja a gyerekeket és szüleiket
16.00 „Kecske legenda” – színmű gyerekeknek
18.00 Búcsúi szentmise a Fő téren Dr. Fodor Tamás köszöntőjével, amit Dr. Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát mutat be
19.00 Agape – szeretet vendégség némi harapnivalóval, soproni és pannonhalmi borok kóstolgatásával és vidám műsorokkal (baranta – történelmi magyar harcművészet - bemutató, fúvószene)
21.00 Rendezvény bezárja kapuit

/ forrásanyag: sopron.hu /

Deák Ferenc

2009-08-11T09:56:00.000-07:00

1803 -1876

" Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni. "

Ünnep a határon

2009-06-26T06:19:00.000-07:00

A vasfüggöny átvágása húszéves évfordulója tiszteletére számos megemlékezést tartanak. A vasfüggöny szimbolikus átvágását az osztrákok is megünnepelik.
Burgenland tartomány Magyarországgal a határáttörés helyszínén, a magyar–osztrák határon ünnepli június 26-án a határnyitás 20. évfordulóját. 1989. június 27-én az akkori két külügyminiszter, Alois Mock és magyar kollégája szimbolikusan átvágta a vasfüggönyt. Igaz, nem a páneurópai piknik helyszínén – amint ezt hamisan egy emlékoszlop hirdeti –, hanem jóval távolabb.Az ünnepségen várhatóan részt vesz Sólyom László köztársasági elnök és Heinz Fischer osztrák szövetségi elnök is. A legendás Trabi sem hiányozhat az ünnepségről – Európa minden szegletéből érkeznek járművek.

/ forrás: Helyi Téma /

Wass Albert

2009-06-01T06:11:00.000-07:00

1908 - 1998

" Sehol annyi virág, és sehol annyi bánat ! Szeresd Uram az én szegény hazámat ! "

Trianon rövid története

2009-06-01T05:24:00.001-07:00

A történet röviden: Az első világháború végkifejletei: 1918. folyamán a központi hatalmak már mindenütt védekezésre szorultak. 1918. január 8-án Wilson - még Amerika hadbalépése előtt - közzéteszi a szenátushoz intézett tizennégy pontból álló üzenetét, mely az igazságos békekötés feltételeit tartalmazza. Az üzenet 10-es pontja az alábbiak szerint szól: "Ausztria-Magyarország népeinek, amelyeknek helyét a népek között megoltalmazni és biztosítani kívánjuk, legelső alkalommal lehetővé kell tenni önálló fejlődésüket." 1918. február 11-én Wilson újabb négy pontban foglalja össze álláspontját, mely szerint a népek akaratuk ellenére nem tolhatók egyik államból a másikba. Ezzel egy időben a külföldre szökött cseh emigránsok vezérei (Masaryk és Benes) "megpecsételik" a monarchia és az ezeréves Magyarország sorsát. 1918. május 30-án az amerikai csehek és szlovákok megkötik a pittsburgi szerződést, mely kijelenti, hogy a szlovákok ha megfelelő autonómiát kapnak, akkor csatlakozni kívánnak Csehországhoz. Wilson aki Masaryk rokona volt, a pittsburgi szerződés ürügyén, pártfogásába veszi a tervezett államot. Ennek következtében az antant hatalmak elismerik, az ekkor még NEM IS LÉTEZŐ Csehszlovákiát, hadviselő félnek. 1918. szeptember 18-án a szaloniki antant hadsereg áttört a bolgárok frontján, és ezzel megnyílt az út az Osztrák-Magyar Monarchia déli határai felé. A központi hatalmak sorsa ezzel megpecsételődött. A szeptember 26-i antant-seregek támadásának Németország nem tud ellenállni. A német vezérkar a kormányt fegyverszünet megkötésére ösztönzi. 1918. október 5-én az antant-hatalmak felkérik Wilsont, hogy az általa elkészített dokumentum alapján, melyet ők már elfogadtak, kezdjen béketárgyalásokat. Az antant-hatalmak valójában kivártak, arra számítva, hogy a központi hatalmak országain belül, a frontok megroppanását követően belső összeomlás fog bekövetkezni. Ez be is következett. 1918. október 17-én Tisza István miniszterelnök a parlamentben bejelenti: "elvesztettük a háborút". Megszerveződik a Károlyi Mihály féle Nemzeti Tanács. 1918. október 29-én Zágrábban, a horvát tartománygyűlés kikiáltja a Magyarországtól való elszakadást. 1918. október 30-án a Nemzeti Tanács magához veszi a hatalmat. Másnap meggyilkolták Tisza Istvánt. 1918. november 1-én Károlyi kormánya elrendeli a magyar csapatok fegyverletételét, mely végzetes hatással van az október 24.-én megindult olasz offenzíva ellen védekező magyar csapatokra. 1918. november 3-án megkötik az olaszokkal a padovai fegyverszünetet, amely Magyarország régi határait tekinti demarkációs vonalnak. Károlyi Mihályék megkötik a belgrádi fegyverszünetet, mely a Maros-Dráva vonaláig kiszolgáltatja Magyarországot a megszállásnak. 1918. november 13-án Károlyi lemond az államügyek vezetésében való részvételről. 1918. november 16-án Károlyi Mihály elnökségével kikiáltják a köztársaságot. Az antant semmit nem tesz, hol vannak a wilsoni elvek: A csehek betörnek a Felvidékre, a románok az alsó vidékeinken kalandoznak. 1918. október 30-án a tót, november 25-én a szerb és december 1-én a román "népgyűlések" részvevői kimondták a Magyarországtól való elszakadást. Valójában népgyülésnek nem minösülö események voltak. A megszállók az elrabolt területeket - a békekonferencia döntését be sem várva - mindjárt impériumuk alá veszik. A kormányunk fegyveres erővel nem tud ellenállni, mert saját hadügyminisztere, Linder is azt hirdeti, hogy �Nem akarok katonát látni!" A kormányban uralkodó viszájok, elősegítették a köztársaság összeomlását. 1919. március 21-én a Vix jegyzék - újabb országrészek kiürítését követelő antant jegyzék - hatása alatt Károlyi átadja a hatalmat a szociáldemokratáknak, kik Kun Bélával egyeznek meg, és megnyílik az út a bolsevizmus felé. 1919. május elején egészen a Tiszáig vonultak. 1919. június 25-én a ludovikások és a dunai monitorok ellenforradalmi fölkelése következett be, melyet vérbefojtottak. 1919. június végén a vörös hadsereg megtámadta a cseheket, azonban Clemenceau fenyegető jegyzéke vissza parancsolta őket. A vörös hadsereg ezután a románok ellen fordult, de a kezdeti sikerek ellenére, vereséget szenvedtek. 1919. július 31-én a népbiztosok megszöknek, és a románok harc nélkül megszállják Budapestet és a Duna vonalát. Ezután három és fél hónapon keresztül, zavartalanul fosztogatják az országot. Az antant államokban, mára már senki sem vette komolyan a Wilsoni elveket. Mindenki természetesnek találta, hogy a legyőzött államokra minden feltételt rá lehet és rá kell kényszeríteni. A győzők vezetői a legyőzött államok meghallgatása, részvétele nélkül határoztak, majd kijelentették, hogy a meghozott határozatok megváltoztathatatlanok. Magyarország helyzetét különösen nehézzé tették a szerbek, románok és csehek Párizsban tevékenykedő képviselői és ágensei. Különösképpen mert az antant Franciaország érdekkörébe tartozó területnek tekintette a közép Duna völgyét. A kommunista kormányzat bukása után Peidl Gyula alakított kormányt. A román megszállás alatt álló Aradról, Szegedre tette át székhelyét Károlyi Gyula gróf, ki május 5-én kormányt alakított, melynek hadügyminisztere Horthy Miklós lett. Horthy szervezte meg a nemzeti hadsereget. Károlyi lemondása után, Ábrahám Ernő került a helyére, de lemondva róla mint fővezér megszállta a Dunántúlt. 1919. november közepén, az antant hatalmak sürgetésére a románok kiürítették Budapestet, és a Duna-Tisza közét. 1919. november 16-án Horthy Miklós a nemzeti hadsereg élén bevonult Budapestre, majd megszállta az ország többi - román uralom alól felszabadult - részét is. 1919. november 22-én Sir Clerk antant kiküldött segédletével, Huszár Károly vezetésével koncentrációs kormány alakult. Ez a kormány kapott meghívást a Párizsi béketárgyalásokra. 1919. év folyamán a békét diktáló nagyhatalmak kisebbségi szerződéseket kötöttek Csehországgal, Szerbiával és Romániával, mivel maguk is érezték, hogy Közép-Európa új rendezése nemzetiségi szempontból veszélyes helyzetet teremt. Az utódállamokban megnyilvánuló féktelen nacionalizmus is aggodalmat keltett bennük. 1920. január 7.-én Párizsba érkezett a magyar delegáció, Apponyi Albert gróf vezetése alatt, Bethlen István gróf és Teleki Pál gróf segédletével. 1920. január 15-én Apponyi gróf lehetőséget kapott arra, hogy ismertesse a magyar álláspontot. Apponyi gróf több nyelven is próbálkozott a konferencia tagjait meggyőzni a Magyarországnak szabott feltételek igazságtalan és esztelen voltáról, mind hiába. Hiába bizonygatta a delegáció a feltételek történelmi, gazdasági, néprajzi képtelenségeit, hiába a wilsoni - be nem tartott - elvek. 1920. március 1-én a már létrejött nemzetgyűlés, Horthy Miklóst választotta meg kormányzónak. 1920. tavaszán az antant hatalmak többszöri felszólítása után, a románok kiürítették a Tiszántúlt is. 1920. május 5-én kapta kézhez a magyar delegáció a konferencia elnökének, Millerandnak levelét, melyben közölte, hogy a feltételek változatlanok, követelte az abban foglaltak véglegesítését. Millerand kísérőlevele ezenkívül kilátásba helyezte, hogy a határok legkirívóbb igazságtalanságait annak idején orvosolni fogják, és a Csehszlovákiához csatolt ruténföld autonómiát kap, és maga dönthet sorsának irányítása felől. Már tudjuk, hogy ezekből az ígéretekből, SEMMI NEM VALÓSULT MEG! 1920. június 4-én Apponyi lemondása után, a versaillesi kis Trianon kastélyban, Bénárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche Lázár Alfréd írták alá a szerződést. 1920. november 13-án a nemzetgyűlés iktatta törvénybe. Kihirdetése után mint 1921: XXX. törvénycikk került a magyar törvények tárába. A trianoni békeszerződés, hogy éket verjen a magyar és osztrák nemzet közé, Nyugat-Magyarországot Ausztriának ítélte, de egyenlőre Magyarország kezében maradt. 1921. július 26-án vált kötelező jellegű nemzetközi okirattá a szerződés. Ezzel egy időben az osztrákok követelni kezdték a nyugati magyar terület átadását, melyet a csehek fenyegető fellépése is támogatott. Az osztrákok megkísérelték a terület megszállását, de minden felé magyar csapatok ellenállása fogadta őket. Bethlen visszautasította az illetéktelen cseh beavatkozást, azután a mindig magyarbarát Olaszország közvetítését kérte. 1921. október 12-én Velencében aláírták az osztrák-magyar megegyezést. Ennek értelmében a Nyugat-Magyarország nagyobb része az osztrákoké lett, de kimondta, hogy Sopronban és környékén népszavazást kell tartani. 1921. december 14-én a NÉPSZAVAZÁSON FÖLÉNYESEN GYŐZÖTT A MAGYARORSZÁGHOZ VALÓ HŰSÉG GONDOLATA! Ezért is szokták mondani, hogy Sopron a leghűségesebb magyar város! A 14 részből és 364 cikkelyből álló trianoni szerződés rettentően megcsonkította Magyarországot. A háború előtti 325.411 négyzetkilométernyi területből, csak 92.833 négyzetkilométernyi maradt. A 20.900.000 lakosból, csak 7.980.000 maradt. Vagyis ELVETTÉK AZ ORSZÁG TERÜLETÉNEK HÁROMNEGYED RÉSZÉT, 72 százalékát, NÉPESSÉGÉNEK KÉTHARMADÁT, 64 százalékát. Sok egyéb igazságtalanság mellett, a győztes államok zálogjogot kaptak Magyarország minden állami jövedelmére, amit aztán 1930-ban a hágai konferencia rendezett. Az utódállamokat végtelenül nyugtalanította, hogy Magyarország a trianoni szerződést nem tekinti véglegesnek s az első pillanattól annak revízióját követeli. Ezért Magyarországgal szemben állandóan a legrosszabb indulatú politikát folytatták, ádáz propagandába kezdtek ellenünk. A Magyarországra rótt békefeltételek olyan súlyosak voltak, hogy azokat még a győztes nagyhatalmak országaiban sem fogadta egyhangú helyeslés. A magyar közvélemény első visszahatása az ország feldarabolása ellen abban a jelszóban fejeződött ki, amely azóta már világhírű lett: "NEM! NEM! SOHA!" Megalakult a Területvédő Liga, majd Revíziós Liga s igyekezett lelket önteni az elcsüggedt magyarságba, megkísérelte, hogy az első összekötő szálakat megteremtse a külföld felé. Mindenfelé szavalták, majd megzenésítették és énekelték is Pap-Váry Elemérné örökszép imádságát, a Magyar "HISZEKEGY"-et. A külföldi propaganda első komoly kísérletének érdeme a Pesti Hírlapé. A lap a békefeltételek megismerése után, több nyelven külön számot jelentettet meg a tervezett országcsonkítás igazságtalanságainak, képtelenségeinek kimutatására, és ezt a számot 1920 februárjában sok ezer példányba juttatta el külföldre. Ezt követöen 1927-ben Lord Rothermere Igazságot Magyarországnak "Justicer for Hungary " mozgalma elindította a magyarok jogsértéseinek elismeréséért vívott harcot nemzetközi porondon.Ennek eredeménye az lett,hogy 160 brit alsóházi képviselö részvételével megalakult az angol parlamentben egy "parlamenti bizottság a trianoni békeszerzödés módosítására ",majd négyhatalmi bizottság ült össze a vitás határkérdések rendezésére, de itt ekkor még a német igények kerültek elötérbe,majd késöbb 1938-ban a müncheni megállapodás utáni idöszakban vette kezdetét a magyar revízió elör Felvidék nagyobb részének ,majd Kárpátalja, Erdély egy részének és végül 1941-ben Délvidék egy részének visszacsatolásával ért véget. A II.világháborút követö Párizsi békeszerzödés 1947-ben egy a trianoninál is csonkítóbb határokat szabott meg elszakítva magyarok millióit egymástól . A következmények ma is érezhetök a "trianon szindróma" létezik és negatív hatássát az egész nemzetre fejti ki, függetlenül attól, hogy határ melyik oldalán élö nemzetrészröl van szó.

(Irodalom: Az Ezeréves Magyarország, Pesti Hírlap RT nyomán)

Határkő 1922-ből

Pünkösd története és szokások

2009-05-29T00:46:00.000-07:00

Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, minden évben május 10-e és június 13-a közé esik, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered. Eredetileg a zsidó nép a befejezett aratást, később a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentöl a törvényeket kőtáblákon) ünnepelte a Pészah szombatját követő ötvenedik napon. A kereszténység pünkösdkor a Szentlélek eljövetelét ünnepli, a II. századtól tartják számon. Jézus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték pünkösdöt. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek jelentek meg, melyet szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre: megteltek Szentlélekkel. Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta neki, hogy szóljanak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti. Előállott Szent Péter és prédikálni kezdett. Sokan megértették beszédét, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. A középkorban a Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgását kürtökkel, harsonákkal utánozták. A lángnyelveket égő kócok jelképezték, melyeket a templom padlásáról eresztettek alá a hívek közé. A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, és olvadtak össze egy ünneppé.
Pünkösdi jelképek

Pünkösdi rózsa: pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.

Fehér galamb: a templomban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon.

Zöld ág: nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák
tőlük az ártó, gonosz szellemeket.

Májusfa: A legények a májusfát csoportba szerveződve állították a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban, általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

Pünkösdi király: A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezután udvarolhattak, kocsmázhattak.

Csíksomlyói búcsú: Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Bertrand Russel

2009-05-28T08:01:00.000-07:00

1872 -1970

" Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel. "

Reviczky Gyula : Pünkösd

2009-05-28T01:05:00.000-07:00

1855 - 1889

Piros pünkösd öltözik sugárba,

Mosolyogva száll le a világra.

Nyomában kél édes rózsa-illat,

Fényözön hull, a szivek megnyilnak.
Hogy először tünt fel a világnak:

Tüzes nyelvek alakjába' támadt.

Megoldotta apostolok nyelvét,

Hirdeté a győzedelmes eszmét.
Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'

Ma is minden bánkodó szivének,

Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':

Világitó sugaradat áldja.
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,

Világositsd hittel föl az elmét.

Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,

Diadallal az egész világon!
Piros pünkösd, szállj le a világra,

Tanits meg uj nyelvre, uj imára.

Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,

Szeretetnek sugara, Szentlélek!

Petőfi Sándor : A nemzethez

2009-05-16T04:42:00.000-07:00

1823 - 1849

Konduljanak meg a vészharangok!

Nekem is egy kötelet kezembe!

Reszketek, de nem a félelemtől,

Fájdalom és düh hangzik szívembe!

Fájdalom, mert düledék hazámra

Új viharnak közeledtét látom,

És düh, és düh, mert tétlenkedünk, mert

Nem szakad le szemünkről az álom.

Pillanatra fölriadt e nemzet,

S szétnézett, mi zaj van a világban?

És a másik oldalára fordult,

S most újra aluszik javában.

Ébredj, ébred, istenverte nemzet,

A ki ott az elsők közt lehetnél,

S kárhozatos lomhaságod által

Mindig hátul és alant hevertél!

Ébred, hazám, mert ha most nem ébredsz,

Soha többé nem lesz ébredésed,

S ha ébredsz is, annyi időd lesz csak,

Míg nevedet sírkövedre vésed.

Wass Albert

2009-05-15T07:52:00.000-07:00

1908 -1998

" A barátság oka nem lehet véletlen, sem az egymásra utaltság. Még kevésbé az azonos világnézeti beállítottság vagy politikai célkitűzés. A barátság oka egyedül a barátság maga."

Dsida Jenő: Hálaadás

2009-04-23T10:10:00.000-07:00

"Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal fáradni nem restell.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve,
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban! -
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.

Te tudod, Istenem - milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!

Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az ÉDESANYÁMAT!!!"

/ Dsida Jenő /

1907-1938

Az anyák napja története

2009-04-23T08:18:00.000-07:00

Kevés olyan szívmelengetô ünnep van, mint az anyák napja. Ekkor köszöntjük édesanyáinkat, megköszönve nekik mindazt a szeretetet és gondoskodást, mellyel születésünk óta elhalmoztak bennnünket.
A hagyomány kezdetei:
Az anyák tiszteletére rendezett ünnepségeket elõször az õsi Görögországban tartottak, tavaszonként. Kegyelettel adóztak az istenek anyja, Rhea elõtt. A XVII. századi Angliában az édesanyákat az Anya-vasárnapon köszöntötték, mely a nagyböjt negyedik hétvégéjére esett.

Az anyák napja tengerentúli története:

Az Egyesült Államokban Julia Ward Howe vetette fel az Anyák napja gondolatát 1872-ben. Úgy vélte, hogy ezt az ünnepet a béke jegyében lehetne tölteni. Az Anyák napja hivatalos megtartásának véghezvitelét a Philadelphiában élõ Anna Jarvisnak tulajdonítják. Ezt az ügyet édesanyjára való megemlékezésnek szánta, aki 1905-ben hunyt el, és aki a XIX. század végén megpróbálta létrehozni az Anyák barátságának napját. Ezzel a polgárháború sebeinek gyógyulását igyekezett elõsegíteni. Két évvel anyja halála után Jarvis tartott egy, az elhunyt tiszteletére szóló ceremóniát. Ez annyira megindította, hogy hozzáfogott egy kampányhoz, melyben az anyák tiszteletére szánt hivatalos hétvégét kívánt kineveztetni. Elsõként 1910-ben, Nyugat-Virginia államban ünnepelték az Anyák napját. Egy évvel késôbb már szinte minden állam jegyezte ezt a napot. 1914-ben Woodrow Wilson elnök hivatalosan is bejelentette, hogy az Anyák napját, nemzeti ünnepként, minden évben május második vasárnapján fogják tartani.

Érzelembõl haszon?

De Jarvis sikere nemsokára visszájára fordult. Sõt, 1923-ban keresetet nyújtott be, hogy állítsák le az Anyák napi fesztivált. Felbõszítette ugyanis az elüzletiesedés. Az egyik, háborús anyákkal tartott összejövetelen az asszonyok fehér szegfût árultak, hogy így gyûjtsenek pénzt. Nem ezt akartam - mondta Jarvis, aki egyébként a fehér szegfût választotta az anyák szimbólumának. A szép érzelmek napját akartam létrehozni, nem pedig a haszonszerzését - jelentette ki.

Az anyák napja édesanyja:

Jarvis asszony 1948-ban, teljesen visszás helyzetbe kerülve, 84 évesen halt meg. Gyermeke soha nem született, mert egész életét arra áldozta, hogy megakadályozza az általa alapított ünnep üzletté válását. Halála elõtt úgy nyilatkozott, hogy sajnálja, hogy valaha is belefogott az Anyák napja létrehozásába. Közben pedig májusonként szobáját megtöltötték a világ minden tájáról érkezõ üdvözlõlapok. Az emberek végül is õt tekintették az anyák napja anyjának.

A mai helyzet:

Manapság, Jarvis igyekezetének hála, illetve késõbbi ellenségeskedése ellenére, évente egyszer szerte a világon megemlékeznek az édesanyákról. Bár nem esik mindenhol ugyanarra az idõpontra, például Dániában, Finnországban, Olaszországban, Törökországban, Ausztráliában és Belgiumban ugyanabban idõben tartják az Anyák napja ünnepét, mint az Egyesült Államokban: május második vasárnapján. Nálunk az elsõn.
Forrás: Nõk Lapja

Victor Hugo

2009-04-20T09:42:00.000-07:00

1802 - 1885

" Az anyákban van valami, ami alatta marad és fölébe emelkedik a józan észnek. Az anyának ösztöne van ! A teremtés végtelen és kiszámíthatatlan akarata él benne, az vezérli tetteit. "

Húsvét misztériuma...

2009-04-10T06:27:00.000-07:00

A húsvéti misztérium, latinul mysterium paschale a katolikus lexikon megfogalmazása szerint: „Jézus Krisztus szenvedése, halála és föltámadása. Az ember megváltásának és Isten tökéletes megdicsőítésének művét az Úr Jézus teljesítette be, elsősorban áldott szenvedésének, a halálból való föltámadásának és dicsőséges mennybemenetelének húsvéti misztériuma által. Így halálával halálunkat megtörte, és az életet föltámadásával újjászerzette." Szenvedését és halálát úgy vállalta, mint vértanúságot, mint ember egészen teljesítette az Atyától kapott küldetést, és ezzel kifejezte a tökéletes engedelmességet. Az igazi személyes érték tehát az Atya előtti hódolat, amelyet az egész emberiség nevében mutatott be. Engedelmessége és hűsége így érdemszerző volt, hiszen egész emberi lelkével szabadon vállalta mint reá szabott kötelességet. Mint Fiú állt az Atyával szemben, ezért az Atyának jutalmaznia kellett engedelmességét. Mivel ő az üdvösség rendjében a második Ádám, azért nemcsak a maga számára szerzett érdemet, hanem mindnyájunk számára. Tehát a megváltást, a bűnök bocsánatát, a megigazulást és az üdvösséget az ő érdeméből kapjuk. Ugyanakkor szenvedése engesztelés is volt. Nem úgy, hogy helyettünk vállalta a bűnért járó büntetést, hanem úgy, hogy több hódolatot nyújtott az Atyának engedelmességével, mint amit a bűn megtagadott tőle. Az igazságosságnak így túláradó módon eleget tett, ezért az Atya bőkezűen gyakorolhatja irgalmasságát. Végül halála tökéletes áldozat volt, vagyis kimondottan vallási tett, hiszen engedelmességében elment egészen a vértanúságig, s így mindent odaadott az Atyának, s ezzel elismerte őt az élet urának. De ebben már biztosítva volt örök léte és föltámadása. Megdicsőülésébe is úgy öltözött be, mint második Ádám, így ő a biztosíték azok föltámadására és megdicsőítésére, akik a hitben azonosítják magukat vele. Halála és föltámadása azt igazolta, hogy ez a földi élet az, amely átmehet a mennyei dicsőségbe, s az Atya a földi érdemeket jutalmazza. Így biztosítékot nyertünk arra, hogy az életnek van értelme és célja, és hogy a kereszténység reménye nem hiábavaló. A misztérium úgy van jelen a világban, mint a végső állapot biztosítéka és elővételezése. A teremtett világ ott fog kikötni, ahová már az Elsőszülött eljutott. Ezért az Egyház liturgiája minden vasárnap ennek a misztériumnak a jelenlétét ünnepli, s különösen gyászszertartásait akarja ennek fényében végezni.

forrás: Magyar Katolikus Lexikon

Ernest Hemingway

2009-03-30T14:54:00.000-07:00

1899 - 1961

"Emberi törvény kibírni mindent S menni mindig tovább, Még akkor is ha nem élnek már benned Remények és csodák."

Szabó Lőrinc : Tavasz

2009-03-27T09:46:00.000-07:00

„Mi az?” - kérdezte Vén Rigó.

„Tavasz” - felelt a Nap.

„Megjött?” - kérdezte Vén Rigó.

„Meg ám!” - felelt a Nap.

„Szeretsz?” - kérdezte Vén Rigó.

„Szeretlek!” - szólt a Nap.

„Akkor hát szép lesz a világ?”

„Még szebb és boldogabb!”

Húsvét története

2009-03-22T02:37:00.000-07:00

HÚSVÉT a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia szerint Jézust nagypénteken keresztre feszítették majd harmad napon, halottaiból feltámadott. Áldozatával megváltotta minden ember bűnét. feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg "zsidó ünnep" az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik. A következő nap, húsvét hétfő legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.
A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap és Hold mozgásától is függ. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.
Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék. A keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai és a római pátriárka alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a VI. században Dionysius alkotott egy eljárást, mely szerint húsvét időpontját számolják.
Húsvét, az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét, fehérvasárnapig tart.
A húsvét héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók, bárány vérével megjelölt házait.. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés.
A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt kisebb-nagyobb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima ? hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik.
Húsvétvasárnap előtti vasárnap, nagyböjt utolsó vasárnapja. Jézus bevonulása Jeruzsálembe, ahol a nép ünnepelte. Ilyenkor hagyományosan barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba.
VIRÁGVASÁRNAP:

Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap liturgiáját. Egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat.
A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás.
NAGYCSÜTÖRTÖK:

Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eukarisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise.
A székesegyházban délelőtt van az úgynevezett Krizmaszentelési mise. Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának rész kell vennie. Itt megújítják papi fogadalmunkat, valamint a püspök megáldja és megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat és a krizmát. Három féle szent olaj van, amit meghatározott szertartásban használnak:

1./Keresztelendők olaja
2./Betegek kenete

3./Krizma (Balzsammal kevert faolaj, kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják.)

A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek... kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. (?A harangok Rómába mentek...?) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.
NAGYPÉNTEK:
Ezen a napon nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés a csonka mise.
Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás.
NAGYSZOMBAT:
Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a nagyszombati liturgia kifejezés téves. A katolikus időszámításban (ősi zsidó hagyomány) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigiliájának nevezik.
Húsvét vigiliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.

- Fényliturgia :
Ekkor történik a tűz megáldása, majd arról a húsvéti gyertya meggyújtása. A húsvéti gyertya (minden résztvevőnél van) jelképezi a feltámadt Jézust. A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti öröméneket.

- Igeliturgia:
Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található. Hét az ószövetségből, egy szentlecke, és az evangélium, ebből legalább három ószövetségit és az evangéliumot fel kell olvasni. A Szentlecke előtt megszólal az orgona, harangok és a csengők is, amik nagycsütörtök óta hallgatnak. A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke), ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában. A prédikáció után a keresztségi ígék megújítása következik.

- Keresztségi liturgia:
Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is ősi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigiliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.
- Eukarisztia liturgiája:
Innen a mise a hagyományos rend szerint folytatódik, de sokkal ünnepélyesebben.

- Körmenet:
Ez nem tartozik szervesen a vigiliához. körmenetet tartanak a mise végén, ezzel hirdetik a világnak, hogy feltámadt Krisztus.
HÚSVÉTVASÁRNAP:
Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc története

2009-03-10T09:49:00.000-07:00

Magyarország a XIX. század első felében már hosszú ideje a Habsburg birodalomhoz kapcsolt állam volt, így a magyar királyi trónon is Habsburgok ültek. Hazánk ebben az időben agrárország volt. A mezőgazdasági termelés a nemesi birtokokon a jobbágyok által kötelezően végzett robotmunkán alapult. Az angol, az amerikai és a francia forradalom és a modern nemzet-eszme hatására azonban az ország lakosságának mintegy 5-6%-át kitevő nemesség egyre erőteljesebben követelte a gazdaság, a társadalom és a politikai rendszer átalakítását. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy amíg Magyarország nem rendelkezik tényleges önkormányzattal, addig nemzeti érdekeinek megfelelő politikát sem tud folytatni.
Ez a változtatási igény az 1820-1830-as években tört felszínre. A magyar nemesség legkiválóbbjai álltak élére a változásokért folyó küzdelmeknek. Elsőként az ország egyik legnevesebb és leggazdagabb arisztokrata családjából származó gróf Széchenyi István (1791-1860) fejtette ki könyveiben, röpirataiban programját. Az átalakulási folyamatot angol mintára képzelte el. Arisztokrata társai többségétől különbözve, a nemesség felemelkedését, felülről kezdeményezett reformok útján az egész nép jólétének emelésével együtt vélte megvalósíthatónak, a Habsburgokhoz fűződő viszony megváltoztatása nélkül.
A köznemesség törekvéseit egy fiatal vagyontalan nemes, Kossuth Lajos (1802-1894) fogalmazta meg, aki 1841-től a "Pesti Hírlap" című újság szerkesztőjeként politikai vezércikkeiben hívta fel a figyelmet a társadalom és a gazdaság legégetőbb gondjaira. Kossuth tovább vitte a reformgondolatokat és egyúttal programot is adott. A Habsburg birodalmon belüli gazdasági és politikai önállóságot, a jobbágyság korlátozás nélküli földtulajdon szerzését, és az önálló nemzeti ipar megteremtését tartotta a legfontosabb teendőknek.
A nemesi reformmozgalom elképzelései azonban jórészt megbuktak az abszolutista, tehát a teljes állami hatalmat egy kézben tartó bécsi udvar ellenállásán.
1848 első hónapjaiban Európa számos nagy városában forradalmak törtek ki. Ez a körülmény kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak. Kossuth a parlament küldöttségével 1848. március 15-én Bécsbe utazott, hogy az országgyűlés által megszavazott követeléseket elfogadtassák az uralkodóval.
Ugyanazon a napon egy kis létszámú, főleg írókból, költőkből álló értelmiségi csoport, a "márciusi ifjak" Pesten az utcára mentek, s felolvasták a magyar nemzet legfontosabb követeléseit tartalmazó "Tizenkét pont"-ot. Egyik vezetőjük, a népszerű és radikális költő, Petőfi Sándor, elszavalta akkor írt költeményét, a "Nemzeti Dalt"-t. Az utca népe csatlakozott hozzájuk, s egy lefoglalt nyomdában kinyomtatták e két röpiratot, melyeket ezután többször is felolvastak. Néhány óra múlva már több tízezres tömeg vonult végig a városon. A "Tizenkét pont" röviden és lényegre törően foglalta össze a legfontosabb követeléseket, köztük a sajtószabadságot, a független magyar kormányt, az évenkénti országgyűlést, a vallási és polgári jogegyenlőséget, a nemzeti hadsereget, a közteherviselést, a jobbágy-rendszer megszüntetését és az újraegyesülést Erdéllyel.
A március 13-i bécsi és a 15-i pesti forradalom hatására az udvar kénytelen volt az országgyűlési követeléseket elfogadni, ezekből törvényeket alkottak, amelyeket a király áprilisban szentesített. A törvények tartalmazták a "Tizenkét pont" legtöbb követelését. A békés átalakulás Magyarországon Európában elsőnek és egyedülállóan - végbement. Gróf Batthyány Lajos (1806-1849) vezetésével létrejött az első független, az országgyűlésnek felelős magyar kormány. A miniszterek többsége a kor reformpolitikusai közül került ki, így helyet kapott a kormányban Széchenyi és Kossuth is.
Az észak-olaszországi forradalmak legyőzése után a császári hatalom megkezdte Magyarországnak tett engedményei visszavonását. A Habsburg-ház, már korábban bevált taktikájának megfelelően fordította Magyarország ellen a nem magyar nemzetiségeket. Jellasics horvát bán, császári egységekkel megerősített seregével 1848 szeptemberében betört az országba. A király feloszlatta az országgyűlést és lemondatta a Batthyány-kormányt. Az országgyűlés azonban nem adta meg magát, hanem a Kossuth vezette Honvédelmi Bizottmányt bízta meg az ország irányításával és a honvédség megszervezésével. Jellasics támadását visszaverték. 1848 decemberében az osztrák császári és a magyar királyi trónra került Ferenc József elhatározta a "rebellis magyarok" leverését. Az óriási túlerőben lévő császári hadsereg támadásba lendült, s 1849 januárjában a fővárost is elfoglalta. A parlament és a kormány az ország keleti felébe menekült, s Debrecenből szervezte az ellenállást. 1849 tavaszán a magyar honvédsereg ellentámadásba ment át, kiverte az országból a császári haderőt. Erdélyt a lengyel származású Jozef Bem (1794-1850) tábornok vezette csapatok tisztították meg a császári seregektől.
Miután Ferenc Józseffel nem sikerült megegyezni, a magyar országgyűlés 1849 áprilisában kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, s Kossuthot Magyarország kormányzójává választották. Ekkorra azonban Ferenc Józsefnek sikerült az orosz cár aggodalmát felkeltenie, s óriási orosz haderő indult Magyarország eltiprására. A harapófogóba került magyar honvédsereget a túlerő legyőzte, s a magyarok 1849. augusztus 13-án letették a fegyvert. A szabadságharc leverését szörnyű megtorlás követte. Október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvédtábornokot (ők aradi vértanúkként vonultak be a magyar történelembe), Pesten pedig agyonlőtték gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt. A börtönök megteltek, a honvédeket erőszakkal besorozták a császári hadseregbe. Aki tehette, külföldre menekült.
A szabadságharc leverése után Magyarországot meghódított tartományként kezelve, önállóságát felszámolva beolvasztották a centralizált, abszolutisztikus módon kormányzott osztrák birodalomba.
A honfoglalás és az államalapítás óta 1848-1849 a magyar nép legnagyobb tette volt. A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom. A II. világháború utáni magyarországi kommunista rendszer nem tartotta nemzeti ünnepének. Az 1950-es években "szocreál" demonstrációkat tartottak, s az 1848-1849-es eszmékhez az internacionalizmust, a "világforradalmat" igyekeztek hozzákapcsolni. Az 1960-as évektől "diákünneppé" változtatták, "forradalmi ifjúsági napok" elnevezéssel összemosták március 15-ét olyan napokkal, olyan kommunista évfordulókkal, amelyeknek semmi közük nem volt a márciusi ifjúsághoz. Akik e jeles nap eseményeihez méltóan akartak ünnepelni, azokra nem ritkán rendőri gumibot várt. Az 1980-as évek végén rendőrök sorfalai között tízezres tömegek ünnepeltek méltósággal.
Március 15-e eszméjét a magyar történelemben a különböző politikai erők sokszor próbálták meghamisítani és aktuálpolitikai célokból kihasználni, mi több, kisajátítani. Akadtak azonban ellenpéldák is. Ilyen volt az 1956-os forradalom, amikor október 23-án a szabadságot és függetlenséget követelő fiatalok, a tömegek március 15-e eszméjét, a "márciusi ifjak" követeléseinek jó részét ismételték meg.
A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1849-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe.

A nemzetközi nőnap története...

2009-03-08T07:35:00.000-07:00

A nemzetközi nőnapot március 8-án tartjuk, de kialakulása más dátumokhoz, eseményekhez is kötődik. A nőnap a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos demonstratív nap volt.
A nemzetközi nőnap az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami azt a küzdelmet eleveníti fel, melyet a nők évszázadokon át vívtak azért, hogy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek. 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van.
Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén ismét napirendre került a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széleskörű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.
A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközi jelleggel nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot. 1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a.
A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.
Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált. Az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnap 1948-tól szovjet mintára március 8-ra esik. A nőnap Magyarországon is elvesztette az eredeti hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.

Anatole France

2009-03-08T07:19:00.000-07:00

1844 - 1924

"A nő egy ügyesen megszerkesztett csapda: már akkor elejti áldozatát, amikor az szimatot fog."

Valentin nap története...

2009-02-07T10:13:00.000-08:00

Ki volt Valentin? Miért ünnepeljük február 14-én?
Nem ismerjük pontosan a személyét.
Az egyik legenda szerint Valentin fiatal keresztényként élt a keresztény vallás üldöztetése idején. Hitéért elfogták és börtönbe zárták, majd halálra verték 269. február 14-én. Amíg börtönben volt a legenda szerint üzeneteket küldött a barátainak: "Ne felejtsétek el Valentint!" és "Szeretlek benneteket!" Más legenda szerint Valentin i. sz. 269-ben vagy 270-ben római pap volt, aki titokban párokat adott össze, ellenszegülve ezzel Claudius császár törvényének, amely átmenetileg megtiltotta a házasságkötéseket. Valentint ezért bebörtönözték. A börtönben barátságot kötött a börtönőr lányával. A legenda szerint imájával gyógyította meg a beteg lányt, és kivégzésének napján üzenetet írt neki, amit így írt alá:"A Te Valentinod".
A Szent Valentin Nap megünneplését Celacius pápa rendelte el 496-ban.
A középkorban ő volt Anglia és Franciaország területén az egyik legnépszerűbb szent.
Valentint ma vértanúként tiszteli a katolikus egyház, hisz azért vesztette életét, mert nem tagadta meg az elibe járulóktól a házasság szentségét.
Halála napján, február 14-én – amelyet egyben mennyei születésnapjának tartanak – az ő emlékére cserélnek szívet hívők és hitetlenek. Igaz, csak papírszívet, de örök jelkép az is. S nemcsak a szerelmeseknek jár ki, hanem a jó barátoknak is. Mindenkinek, aki felé szeretettel fordulunk.
Láthatjuk, a Valentin nap történetére többféle magyarázat is akad, így pontosan nem tudhatjuk meg az ünnep eredetét.
A történetek azonban egyértelműen egy szimpatikus, romantikus figurát ábrázolnak, minden történet a szeretetet, a kedvességet hangsúlyozza, azt a hősi és romantikus szellemet, amit a legenda alakja megtestesített.

Ingmar Bergman

2009-02-07T09:27:00.000-08:00

1918 - 2007

" A barátság az égvilágon semmit nem követel, kivéve egyvalamit: őszinteséget. Csak ezt az egyet, de ez nem kevés. "

Albert Einstein

2009-01-31T10:08:00.000-08:00

1879 - 1955

" Miután megvizsgáltam magam és a gondolkodásmódomat, arra a következtetésre jutottam, hogy a fantáziálás képessége többet jelent számomra, mint a potitív tudás megszerzésének tehetsége. "

Sarkady Sándor: Kikiáltó

2009-01-28T07:00:00.000-08:00

Maskarások, bolondok

Rázzátok a kolompot

Takarodjon el a tél

Örvendezzen aki él.

Sarkady Sándor: Sopron dicsérete

2009-01-27T06:04:00.000-08:00

Sopron, te lelkünk éltető láng!

Hű őr az ősi végeken,

Erőt adó múlt, szép jelen

És ébredő jövő.

Új ezredév vár, ám harcát ne féld!

Zengd, hittel zengd vélünk a Hűség /Város/* énekét.

Fenyves süvít, és cseng a csermely,

A lágy lankákon rőt borág

Ígéri édes újborát,

A boldog áldomást

Hiába dúl szél és tör-ver a jég -

Zengd, hittel zengd vélünk a Hűség énekét.

Kőcsipkés, ódon várfalakból

A lélek lángja fellobog,

És zúgják tornyos templomok

Az Úr dicséretét.

Új ezredév vár, ám harcát ne féld!

Zengd, hittel zengd vélünk az Élet énekét.

Új ezredév vár, ám harcát ne féld!
Zengd, hittel zengd vélünk az Élet énekét.

* Az alkalomtól függően " Város " is mondható ill. énekelhető.

A vers 2002 év óta a város hivatalos himnusza.

Megzenésítette: Soproni József

Euripidész

2009-01-26T08:34:00.000-08:00

Kr.e 480 - 406

" Bajban mutatkozik meg, hogy ki jó barát, hisz jó körülmények közt van barát elég. "

Kerék Imre: Farsang

2009-01-19T12:17:00.000-08:00

Arcod rejtsed álarc mögé,

öltsél cifra maskarát,

szökjünk, tomboljunk.

Itt a farsang,

pönögjenek citerák!

Sült malacka vicsorít ránk

fehér gyöngysor a foga,

Együnk-igyunk,

dorbézoljunk,

nyekeregjen a duda!

Járjuk-ropjuk, hadd dobogjon

nyírfakéreg bocskorunk!

Három napig tart a vígság

majd a böjtben alhatunk.

A farsang története...

2009-01-19T11:28:00.000-08:00

A krónikák szerint a mai bálokhoz leginkább hasonlítható táncmulatságot Európában először 1385-ben rendeztek, az észak-franciaországi Amiens városában, a franciák királyának egy bajor hercegnővel kötött házassága alkalmából. A krónikások jegyezték fel azt is, hogy Magyarországon Hunyadi Mátyás idején már divatban voltak az itáliai mintákat követő álarcos mulatságok, és folytatódott e hagyomány II. (Jagelló) Lajos királyunk uralkodásának éveiben is. A történetírás feljegyezte azt is, hogy Pozsonyban, 1572-ben, I. (Habsburg) Rudolf magyar király koronázása alkalmából fényes udvari ünnepségeket rendeztek. Ezek egyikén a tizennyolc esztendős Balassi Bálint káprázatos juhásztáncával hívta fel magára a figyelmet.
(A fenti képen védegyleti bál az 1840-es évek Magyarországán.)
„Az asztalok eltávolítása után a hadi ifjúság és az előkelő férfiak felserdült gyermekei a ház tornácában táncokat jártak s ezek között Balassi Bálint …nyerte el a pálmát …, midőn a császár és király és a többi hercegek egy magas emelvényről gyönyörködéssel nézték.” A bál a későbbi időkben éppen Franciaországban, XIV. Lajos, a Napkirály uralkodásának évtizedeiben nyert önálló formát, mint udvari bál, mígnem azután a XIX. század közepére, végére elkövetkezett az újkori bálok fénykora, s a legfényesebbeket akkor már régtől a farsang idején rendezték meg.
A télbúcsúztató-tavaszváró ünnepségek, a rendszerint féktelen mulatozás, eszem-iszom, bolondozás, dőzsölés és bujálkodás szokásának gyökerei az ókori Görögország és Róma világában keresendők, a Saturnus isten tiszteletére rendezett úgynevezett Saturnália-ünnepekkel, valamint a Dionüszosz- és Mithrász-kultusszal is összefüggésbe hozhatók. Az ókori Rómában Saturnáliák hét napon át tartottak. Róma népe álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat rendezett, s ilyenkor felidézte a társadalmi különbségeket nem ismerő „aranykor” emlékét. Ezeken a napokon minden hivatal zárva volt, a rabszolgákat uraik megajándékozták, asztalukhoz ültették, sőt, kiszolgálták őket a lakomákon…
Az idők során ezekből a telet temető, tavaszt váró, pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepekből nőtt ki az a népszokás, amelyet Közép-Európában (mindenekelőtt német nyelvterületen, valamint Magyarországon is) farsangnak, Dél-Európában pedig karneválnak neveztek, illetve neveznek. E népszokás oly erős hagyománnyá vált, hogy – bár ősi, pogány gyökerei szoros kapcsolatban állnak a termékenység- és bőségvarázslással, a tavasz eljövetelét siettetni szándékozó rítusokkal – a kereszténység is átvette. Igaz, évszázadokon át inkább megtűrte, semhogy engedte volna.
Magyarországon is így volt ez. Temesvári Pelbárt, ferences szerzetes, hitszónok és egyházi író, korának Európa-szerte ismert teológusa, 1502-ben, farsang idején, így prédikált híveinek a szószékről: „Ó jaj, ezekben a napokban hány keresztény ember fordul a kegyelem világosságából a sötétség cselekedeteihez, vagyis a torkossághoz, az iszákossághoz, a bujálkodáshoz. Az efféle emberek a farsangban az istenüknek választják az ördögöt, amit álarcos mulatsággal, fajtalan énekekkel dicsőítenek, megvetvén a Krisztust.”
A lelkipásztorok tiltották a táncot is, pedig az már akkoriban is hozzátartozott a farsangi mulatságokhoz. Tegyük mindjárt hozzá, hogy az emlegetett XVI. században (különösen a fejedelmi, főúri udvaroknál, házaknál) szinte kizárólag az egyéni táncok és a csoportos táncok voltak szokásban, a mai értelemben vett páros tánc csak később jött divatba, s ha volt is akkoriban, elsősorban a lakodalmakon fordult elő. Az 1577. évi nagyváradi zsinat megengedte ugyan a lelkipásztoroknak, hogy elmenjenek a vendégségbe, de hogy ott igyanak, azt már megtiltotta, utasítva őket, hogy erről a köznépet is beszéljék le. „Midőn pedig a hangászok és a cimbalmosok megjelennek, hogy az illetlen táncoknál szolgáljanak, a lelkészek magok keljenek fel és távozzanak el, nehogy jelenlétökkel a fajtalankodást megerősíteni látszassanak” – olvashatjuk Székely Júlia: Az udvari tánc című tanulmányában.
Az egyházi tilalmak dacára a farsangolás persze tovább folyt. Dél-Európában, elsősorban Itáliában, pedig így kiáltottak az emberek: Carne, vale! – Hús, ég veled! – és mindenekelőtt Rómában, Velencében rendeztek olyan nevezetes karneválokat, amelyeknek a kontinens minden népe a csodájára járt – és e hagyomány él ma is.
Időközben pedig kialakult a farsangolás „rendje”. Azaz: a farsang időszaka vízkeresztkor kezdődött, kezdődik. (Ez a nap január hatodika, s a nyugati keresztény egyházban e naphoz kötik az eseményt, amikor a Háromkirályok meglátogatták a kis Jézust, illetve e naphoz kötik Jézus Krisztus megkeresztelését. Ennek emlékére vízkeresztkor a templomokban vizet szentelnek.) S eltart farsang egészen a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig. A húsvét előtti negyvenedik napig, amikor a hívek homlokát hamuval kenik meg a templomban, a bűnbánat jeleként. A hamvazószerdát megelőző keddi napot húshagyókeddnek nevezték, nevezik – az elkövetkező hosszú böjti időszakra utalva. Gyakori az is, hogy húshagyókedden ér véget a farsang, amelynek hossza tehát évről évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik.
Amikor pedig elkövetkezett hamvazószerda, avagy húshagyókedd, bizony elűzték a farsangot. Már Csokonai Vitéz Mihály is így kesergett ilyenkor:
Űzik már a fársángot,Bor, muzsika, tánc, múlatság, Kedves törődés, fáradság,Kik hajdan itt múlattok, A közhelyről oszoljatok! Kongatják a harangot:Űzik már a fársángot!
(A fársáng búcsúzó szavai című versének első sorai 1793-ból.)
Magyarországon a farsang valamikor a középkor végén terjedt el, a királyi és főúri udvarokban ugyanúgy, mint a városokban s a falvakban. Maga a szó a kutatók szerint a német faseln: fecsegni, fantáziálni, pajkosságot űzni kifejezésből ered; mások szerint bajor–osztrák jövevényszó (vaschang); megint mások szerint a német húshagyókeddi farsangéjszaka (Fasnacht) szó az alapja.
Ami a magyarországi farsangi szokásokat illeti, többnyire ilyenkor rendezték a lakodalmakat, a disznótorokat. Farsangkor nem hiányozhattak az úgynevezett maszkos alakoskodások (pl. a mohácsi busójárás), a falvakban rendezett álarcos, jelmezes felvonulások, a népi színjátékok, és fontos szerepük volt a báloknak, táncmulatságoknak. A farsangi báloknak mind a paraszti életben, mind pedig a városi nagypolgárság életében komoly hagyományai voltak, annál is inkább mert nem csak a társas életben, de a párválasztásban is fontos szerepük volt. Ugyanis az eladó lányokat, illetve a házasulandó fiatalembereket többnyire ezeken a farsangi rendezvényeken vezették be – úgymond – a társaságba. A magyarországi városokban rendeztek bálokat a különféle céhek, szakmák, az ügyvédek az orvosok, volt báljuk az asszonyoknak, az agglegényeknek, sőt még a gyermekeknek is.
A farsang a tetszeni akarás időszaka volt mindig is, ezért csöppet sem volt mellékes, hogy a farsang idején – főként pedig a farsangi bálokon milyen öltözékben jelenik meg a hölgy és az úr, a társát kereső ifjú s az eladósorban lévő leány. Hajdan voltak a nehéz díszruhák, amelyeket hónapokig varrtak, díszítettek. A török hódoltság korától a magyar férfiak dolmányt hordtak ünnepi alkalmakkor, amely a kor hölgyeinek fennmaradt levelei szerint igen daliássá tette viselőjét. E dolmányt a török kaftánból magyarították, gazdag paszomány-díszítéssel, kissé megkurtítva. Derékig testhez simult, fél combig ért. II. Rákóczi Ferenc – akinek fejedelmi udvarában egymásnak adták a kilincset a nyugati követek, és aki mértékkel és ízléssel beengedte udvarába a nyugati divatot – a feljegyzések szerint már csípőig érő dolmányt viselt. A hölgyeknél akkoriban a bő szoknya, a halcsontos derék volt a divat, a hímzett vagy csipkés főkötő; a leányok meg díszes pártát hordtak. A magyar asszonyok – párizsi hatásra – lassanként akkoriban kezdték kivágni a ruha nyakát. Az erdélyi Apor Péter (1676–1752), a jeles történetíró, vissza is sírta a régi divatot, amikor a hölgyek „nem bocsátották úgy zsibvásárra a csecseket szemtelenül, mint a mostani asszonyok és leányok.” A XIX. század elején is a francia divat volt a mérvadó a magyarok földjén (is), a győzedelmes Napóleon Párizsának divatja, az empire: könnyű selyemből készült, mell alatt összefogott, lebegő ruhák. S a divatra adó magyar hölgyek sem kötik többé díszes ruhájuk elé a sok-sok évtizeden át hordott magyar kötényt. Ám a waterlooi csatában elesett az empire is, és jött a biedermeier: a hölgyeknél az egybeszabott ruha, puffos ujjak, szabadon hagyott vállak, szalagos kalapok, lírai versbe kínálkozó, repkedő, csipkés vállkendők. A férfiak a csizmáikat a szolgáiknak ajándékozzák, ládába dugják a régi dolmányt: pantallót, mellényt, frakkot szabatnak maguknak. Azután pedig változtak az idők, alakultak a történelmi események, erősödött a nemzeti érzés. Amikor pedig 1848. április hetedikén megalakult a Batthyány-kormány, a női toaletteken is meglátszott a hazafiúi és honleányi érzés, amely nemcsak a kor haladó eszménye volt, hanem egyúttal divat is. A nők a fehér tüllruhára zöld levéllel szegélyezett piros rózsát tettek díszítésül. A férfiak megint elővették a ládafiából a mentéket, a csizmához való nadrágokat. A paszományos cégek megint felvirágoztak; a szabók felelevenítették a dolmányt, csakhogy most sötét posztóból készítették, a szabáson is módosítottak, így született meg az „atilla”. A kiegyezés után a rebellis magyar érzelmek megint háttérbe szorultak – legalábbis ami a divatot illeti. Ismét a nyugati hatás érvényesült az itthoni öltözködésben. Az 1870-es évek női szabói nálunk is rafináltan és mulatságosan feltornyozták a ruha hátsó felét… A millennium idején azután, a mámoros ünnepségsorozatok évében, ismét hódított magyar díszruha divatja. Így olvasható mindez Halasi Máriának a magyar divat történetét felvázoló tanulmányában.
A báli ruhák persze sokat változtak az elmúlt évszázadok során, ám a hölgyekéi sok tekintetben megőrizték klasszikus stílusukat: ma is jellemző a földig érő hossz, a derék hangsúlyozása, a váll nélküli dekoltázsvonal, a selymek, bársonyok, csipkék alkalmazása, a nagyestélyikhez a finom cipellők és a hosszú kesztyűk viselése. A bálba járók gyakran láthatnak ilyen toaletteket napjainkban is, hiszen a rendszerváltás óta eltelt évek a balok, táncmulatságok reneszánszát hozták el Magyarországon. A meghívókon ismét megjelent az ajánlott ruházatra vonatkozó előírás, és a hölgyek ismét kezükben szorongatják díszes táncrendjüket.
(Forrás: www.honvedelem.hu)

József Attila : Kopogtatás nélkül...

2009-01-17T07:13:00.000-08:00

1905 - 1937

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma.

A kancsóba friss vizet hozok be néked,
cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,
itt nem zavar bennünket senki,
görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.

Nagy csönd a csönd, néked is szólok,
ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek,
melegben levethetsz nyakkendőt, gallért,
ha éhes vagy, tiszta papírt kapsz tányérul,
amikor akad más is,
hanem akkor hagyj nékem is, én is örökké
éhes vagyok.

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
bántana, ha azután sokáig elkerülnél.
1926. április

Mit jelent egy barát ?

2009-01-17T06:43:00.000-08:00

Túlságosan sokat:

Van kivel megosztanod gondolatodat.Úgy kell ez a jó neked, mint a levegő, mert benne rejlik minden éltető erő. Lehet életedben bármi, ha nincs barát, élheted életed legsivárabb korát.Ha barátra teszel szert, rá nagyon vigyázz! Gondold át, hogy mit teszel, soha ne hibázz! Ha rég hallottál róla, minden bajod van, nincs vágyad csak egy, hogy azonnal tudd, hol van. Mi van vele, mit csinál, nem beteg talán? Eszed megannyi rossz gondolatot talál. Kínoz, minden bajod van, nem kapsz levegőt. Meg kell keresned, fel kell hívnod bárhol Őt.Olyan vagy nélküle, mint mozdulatlan kő. Mihelyst tudsz róla, az életkedved nő.Vigyázz nagyon barátodra kincs Ő neked, mert életét együtt élheti le veled. Olyan Ő, mint egy házastárs másik fele, szíve csak meleg szeretettel van tele. Ő nem hagy el soha, rá mindig számíthatsz, bút, bajt, örömet, vele mindent megoszthatsz. Melletted áll nem hagy el, mint sok szerető. Ezért jól gondold meg, mit jelent neked Ő.

Márai Sándor

2009-01-17T06:35:00.000-08:00

1900 - 1989

" ... ha egy barát megbukik, mert nem igazi barát, vádolhatjuk-e őt, jellemét, gyengeségét? Mit ér az olyan barátság, ahol erényeket, hűséget, kitartást szeretünk a másikban? Mit ér mindenféle szeretet, amely jutalmat akar? Nem kötelességünk-e, hogy éppen úgy vállaljuk a hűtlen barátot, mint az önfeláldozót és hűségeset? Nem ez igazi tartalma minden emberi kapcsolatnak, ez az önzetlenség, mely semmit, de semmit nem akar és nem vár a másiktól? S mentől többet ad, annál kevésbé vár viszonzást? S ha odaadja egy ifjúkor minden bizalmát, egy férfikor minden áldozatkészségét, s végül megajándékozza a másikat a legtöbbel, amit ember adhat embernek, a vak, a föltétlen, a szenvedélyes bizalommal, s aztán látnia kell, hogy a másik hűtlen és aljas, van-e joga megsértődni, bosszút követelni? S ha megsértődik, ha bosszúért kiált, barát volt-e ő, a megcsalt és elhagyott? "

Egy Felvidéken élő Nemzeti érzelmű Hazafi üzenete...

2009-01-11T07:48:00.000-08:00

..... ÉDES HAZÁM .....

Felvidéki Magyarként mit jelen és hol az én hazám?.....Szlovákia lenne az?...ahol gyűlölnek,nemzetiségemért őseim dicső múltjáért......ahol tiltanák édes anyanyelvemet,és kitörölnék minden írott betűjét.....ahol azt várják el tőlem,hogy tagadjam le véremet,és apáimat....ahol a Dunába akarják taszítani,és irtani minden csíráját nemzetemnek....?...Nem....Szlovákia nem a hazám!Magyarország lenne az?...ahol csak buta tót vagyok....ahol testvéri ölelésre nem számíthatok....ahol legszívesebben elfelejtenének azt is hogy valaha eggyek voltunk?....Nem!....Magyarország sem az......Az én hazám Nagy-Magyarország,amihez hű vagyok,és vérem adom ha kell!....és most?.....újra belerúgnak,újra a vérét szívják,újabb gyilkosságot követnek el ellene?......nem......Nagy-Magyarország nem hal meg.....amíg a szívem dobog és én Nagy-Magyarország hű fia vagyok...!

Vízkereszt ünnepe - története...

2009-01-04T02:20:00.000-08:00

Január 6-án tartja a nyugati kereszténység – főleg a katolikus egyház – a vízkereszt, más néven a három királyok, vagy megint más néven a napkeleti bölcsek ünnepét, amely az egyik katolikus főünnep, ez után kezdődik a farsangi időszak. A keleti kereszténység a Julián-naptár szerint, 13 nappal később ünnepli a vízkeresztet, mivel január 6., illetve 7. a keleti kereszténységben a karácsony. A vízkereszt ünnepének hivatalos neve görög-latin szóval epifánia, pontosabban Epiphania Domini, azaz magyarul Urunk megjelenése. A magyarban használt vízkereszt elnevezés az ünnep szertartásából, a vízszentelésből származik. Ez az ünnep a karácsonynál régibb, és a karácsonynak a IV. század vége felé végbement általános elterjedése előtt azt is magában foglalta, jelenleg a karácsonyi ünnepkör zárónapja. Az epifánia ünnep tárgya Jézus Krisztus megjelenése volt általában, azaz születése, majd a napkeleti bölcsek eljövetele a kisded Jézushoz, Jézus megkereszteltetése, isteni küldetésének megnyilatkozása a Jordán folyónál, és csodatévő hatalmának első megnyilatkozása a kánai menyegzőn. A IV. századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony különálló ünneppé vált, így a vízkereszt azóta a következő három jelentést tartalmazza: a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkereszteltetése és Jézus csodatétele a kánai menyegzőn. Az epifánia kifejezés a római császári udvarból ered, abban a jelentésben, hogy az uralkodó ünnepélyesen bevonul egy városba, kinyilvánítva hatalmát és pompáját. Teológiailag az epifánia értelmezése a következő: Jézus Krisztusban Isten jelent meg az emberek igazi Megváltójaként. Az ünnep liturgiája Jézus hármas megjelenéséről emlékezik meg. Az epifánia első, egyben legjellegzetesebb, legszínesebb jelentése a három királyok, más néven a napkeleti bölcsek érkezésének ünneplése. A három királyok azok a férfiak, akik – Máté evangéliuma szerint – a betlehemi csillag által vezéreltetve keletről Judeába jöttek, hogy a zsidók újszülött királyának hódolatukat kifejezzék. Először Jeruzsálemben keresték a kis Jézust, majd Heródes király Betlehembe utasította őket; itt meglelték a kisdedet, és aranyat, tömjént, mirhát ajándékoztak neki. Nevüket az evangélium nem jegyezte fel, sem azt, hogy hányan voltak, és honnan jöttek. Az evangélium mágusoknak nevezi őket, vagyis olyan tudósoknak, akik a természet titkainak kutatásával és csillagászattal foglalkoztak, innen a napkeleti bölcsek elnevezés. Régi hagyomány szerint hárman voltak, a 8. századbeli Beda a nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A szír források az egyik mágust Gudophoremnek nevezik, őt sokan azonosítják Goudopharesszel, a pártusok hatalmas királyával, akit a legenda szerint Szent Tamás apostol keresztelt volna meg. Különböző vélekedések vannak arra nézve, honnan jöhettek, többnyire az Eufrátesz közelében fekvő tájakat, Arábiát, Perzsiát emlegetik. A három királyok ünnepe a kinyilatkoztatás örömünnepe, Jézus nyilvánosság elé lépésének a misztériuma. Egészen eddig az eseményig a Megváltót csak a választott nép kis csoportja ismerte: Mária, József, a pásztorok és Betlehem lakói, ekkor viszont megjelenik, megnyilvánul a pogány népek, a távoli világ számára is. A három királyok hálás témául kínálkozott főként a festőművészetnek, a keresztény ikonográfia ezáltal színpompás, egzotikus keleti ábrázolásokkal gazdagodott. Jellegzetes ilyen alkotás például Dürertől a Három királyok és Ferenczy Károly hasonló témájú műve. A vízkereszt második evangéliumi története a következő: amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ott Keresztelő Szent János megkeresztelte őt, ettől kezdve tanítani kezdett. Jézus megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon osztották a keresztség szentségét, és áldották meg a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust. Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, első csodatételeként, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlása végett a vizet borrá változtatta. A házszentelés szertartása emlékeztető a kánai ház megszentelésére Jézus jelenléte által. Az ünnepi népszokások közé tartozik a háromkirályjárás hagyománya, amely a napkeleti bölcsek látogatását idézi fel. E három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg, a betlehemezés mintájára. Legfőbb kelléke a csillag, mert a három királynak csillag mutatta az utat Betlehembe. A házszenteléshez kapcsolódó népszokások a leányok jövendőbelijére, férjhez menetelére vonatkoznak. Vízkereszt napján szokás volt a szentelmények hazavitele és a házszentelés, ennek során a pap a házszentelés évét és a Jézust meglátogató három napkeleti bölcs nevének kezdőbetűjét írta fel a bejárat fölé szentelt krétával. A vízkereszti népszokásokból mára már leginkább csak annyi maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.

Arany János

2009-01-01T14:31:00.000-08:00

1817 - 1882

" Itt van tehát: megjött az Új év,

Mint biztató előlegem;

Háromszázhatvanöt nap-éjre

Halvány reményszínt hoz nekem. "

Újévi köszöntő...

2009-01-01T13:01:00.000-08:00

B ékés álmainkban ne csalódjunk soha,
O ltalmazzon minket angyalok mosolya.
L elkünkben béke és szeretet virítson,
D üh és gaz álnokság meg ne szomorítson.
O stoba szólamra ne hajoljon szívünk,
G azdagság kísérje minden vidám léptünk.
Ú tjaink vigyenek igaz célok felé,
J övendőnk munkája ne váljon keresztté.
É jszaka pompásan ragyogjon csillagod,
V eled lehessek amikor csak akarod.
E gymásra találjon most minden kereső,
Társával éljen minden egymást szerető.
K özösen tegyük szebbé a világot,
Í zleljünk már most mennyei boldogságot.
V áljon minden titkos álmunk valóra,
Á ldott legyen minden együtt töltött óra.
N evetni tudjunk és őszintén örülni,
O dvas idő fogát messze elkerülni.
K eveset mondok végül, de szépet:
! Kívánok Neked Boldog Új Évet.

Szilveszter története...

2009-01-01T12:27:00.000-08:00

Szilveszter pápa
Az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévtől, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetojének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Az ünnep a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott. Volt idő, mikor december 24-én ünnepelték, de előfordult, hogy előrecsúszott vízkereszt, illetve a Háromkirályok napjára, január 6-ára, és csak néhány évszázada, 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére.

Szilveszteri és újévi babonák...

2009-01-01T12:18:00.000-08:00

>A régi magyar babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni. Tehát hagyj ételt a hűtőben, meg a kamrában. (Ahányan megrohamozták a nagyáruházakat az idén is, ebben remélhetőleg nem lesz hiba!)
>Ma nem szabad baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.
>A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken - ezek szerint Budapesten, vagy Szegeden is - szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.
>A boldogságot és az életet többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani. Minél gazdagabb, bővebben adagolt a töltelék a rétesben, annál bővebben méri a boldogságot az ég az új esztendőben.
>Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.
>Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint "elszáll a tehén haszna", ám ha nincs tehetnünk, akkor is "elszáll a hasznunk". (Ezen a napon nem jó sem kölcsönadni, sem kölcsönvenni semmit.)
>Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó vagy legény, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment, vagy megnősült a következő esztendőben.
>Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. A lencsét egyes vidékeken babbal, vagy más szemes terménnyel helyettesítik.
>A pogácsába Szilveszterkor érmét sütnek, és aki a szerencsepénzt megtalálja, annak bőséges lesz a következő éve. (Kivétel, ha ráharap, és fogorvosra költi az egész vagyonát. Ha a házigazda maga fogorvos, vagy fogtechmikus a húzás méginkább bőséget eredményezhet!) Figyelem, a pogácsának még éjfél előtt el kell fogynia, különben az egész a viszájára fordul!
>Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét. (Manapság ezzel is érdemes csínnyán bánni, mert ahány kitekert, faramuci név manapság adódik, a Ladó Utónévkönyv is kevés volna, hogy egyenlő esélyt adjunk a sorsnak.)
>Újév első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól, mert az egész évet veszekedéssel töltötték volna.
>Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, "elvitte azaranyvizet", és egész évben szerencsés volt.
>Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.
>Ezen a napon tilos kivinni a szemetet, mert kidobjuk vele a szerencsénket.
>Szerencsét hoz, ha megtöltjük az összes félig teli/üres konyhai tartónkat. (kávétartó, cukortartó, sótartó, bors tartó, lisztes edény, zsíros bödön, stb...) Ha ezek teli vannak, egész évben bőséget élünk, de ha üresek, vagy alig van bennük, akkor szükséget szenvedünk ezekben a dolgokban.
>A szerelmesek, házasulandók külön figyeltek, hogy a mézes bödön teli legyen, illetve hogy legyen méz a háznál, ugyanis ha a szerelmesek megkenik ajkukat mézzel, és éjfélkor úgy váltanak csókot, akkor édes és hosszú lesz a szerelmük, házasságuk. Ezt a babonát akár ma is ki lehet próbálni.
>Egyes vidékeken a gyermekek száját is mézzel kenték meg ezen a napon, hogy édes beszédű, kedves emberré váljon, hogy sok édességet ehessen az esztendőben, na meg persze a praktikus parszti ész nem hagyta figyelmen kívül, hogy az a módszer a száj kicserepesedése ellen is kitűnő.
>Pulykát enni is szerencsétlen dolog, mert mérget hoz a házhoz.

Szilveszteri és újévi szokások...

2009-01-01T12:03:00.000-08:00

A babonák legszélesebb skálája is szilveszter ünnepéhez kötődik. Ekkor teszünk fogadalmakat (melyeket rendszerint nem tartunk be), s ekkor tehetünk legtöbbet következő évi sikereinkért. Csupán néhány évszázada lett Január első napja az újév kezdete, a régi időkben tavasszal vagy ősszel kezdődött az új esztendő.

Az újévi szokások az idők folyamán nem változtak; még mindig úgy tartják az év első napja döntő szerepet játszik abban, milyen szerencsénk lesz az új évben. Sokan készítenek szerencse pogácsát, vagy tortát, melybe egy érmét sütnek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz. Az óévtől mindig hangosan, zajosan búcsúztak el, hogy elijesszék az ártó szellemeket. Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat; mosni, takarítani tilos, mert ez nem hoz szerencsét.

A jóslás is fontos szerepet kap az új év kezdetén. Úgy vélték, az év utolsó napjának álmai előrevetítik a jövőt, ezért a nagy mulatozás mellett érdemes hagyni egy kevés időt az alvásra is. Régen fokhagyma kalendáriumot is készítettek az időjárás megismeréséhez. 12 fokhagymába sót tettek, mindegyik hagyma egy-egy hónap megfelelője volt. Ha a hagyma reggelre átnedvesedett, arra a hónapra sok esőt/havat vártak.

A lányok gombócot főztek, mindegyikbe egy-egy férfinév került. Amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, az jelezte a leendő férj nevét. Gyakran ólom, vagy viasz segítségével próbálták megfejteni a jövőt. A felmelegített ólmot/viaszt hideg vízbe öntötték, s a kapott forma segítségével fejtették meg a jövő titkait.

Az év utolsó napján fontos szerepet kapnak az ételek. Leggyakrabban malacsült kerül az asztalra, hiszen a négylevelű lóherét tartó malac az egyik legfontosabb szerencseszimbólum. Tilos azonban a csirke, pulyka fogyasztása, hiszen ezek az állatok „elkaparják” a szerencsét. Úgy tartják aki az újév első napján apró szemes ételt fogyaszt (lencse, bab), sok pénzt várhat az új évben.

Az év utolsó napjának jellegzetessége, hogy szinte mindenki fogadalmat tesz. Érdemes olyan dolgot megfogadni, amit legalább az újév első napján betartunk, így biztosan nem vesznek kárba az ígéretek.

A karácsony története és szokások...

2008-12-23T06:37:00.000-08:00

A XVIII. században karácsony ünnepének még nem volt akkora jelentősége, mint húsvétnak. A karácsony a millenniumi időkben kezdet szokássá válni. Ma a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus a Megváltó születésének napja: a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe.
Máig tisztázatlan, miért került a karácsony december 25-ére, de valószínű, hogy a régi keresztények így akarták háttérbe szorítani a "legyőzhetetlen nap születésé"-nek pogány római ünnepét. Ez az alkalom a téli napforduló utánra esett, amikor a nappalok ismét hosszabbak lettek.
Egy római almanach szerint már Kr. u. 336-ban megünnepelték Rómában a karácsonyt. A Római Birodalom keleti részén azonban január 6-án emlékeztek meg arról, hogy Isten megjelent Jézus születésekor és megkeresztelésekor, Jeruzsálemben pedig csak a születést ünnepelték. A IV. század során a legtöbb keleti egyház átvette Jézus születésének ünnepéül a december 25-i dátumot.
Az ellenállás Jeruzsálemben tartott a legtovább, de végül ott is elfogadták az új időpontot. Az örmény egyház azonban a mai napig ragaszkodik a január 6-i karácsonyhoz. Miután keleten is december 25-én rögzült a karácsony, Jézus keresztelésére mint epifániára (Isten megjelenése) január 6-án emlékeztek. Nyugaton viszont ezen a napon ünnepelték a háromkirályokat, akik felkeresték a gyermek Jézust.
A karácsonnyal összekapcsolódó hagyományok így többféle forrásból erednek. A római világban a Saturnalia (dec. 17.) a vidámság és az ajándékozás napja volt. December 25-ét az iráni isten, Mithra születésnapjának is tartották, akit az Igazságosság Napjának neveztek.
A római újévkor (jan. 1.) a házakat zöld növényekkel és lámpákkal díszítették, a gyerekeknek és a szegényeknek pedig ajándékot adtak. Ezekhez a szokásokhoz járultak a germánok és kelták téli napfordulóhoz kapcsolódó rítusai, amikor a teuton törzsek behatoltak Galliába, Britanniába és Közép-Európába.
A magyar karácsony szó szláv eredetű, s szintén a téli napfordulóra utal. Kevesen tudják, honnan ered az ünnep elnevezése. Legvalószínűbb, hogy a korciti - fordul, lép szó származéka, és a téli napforduló örömére, az azt megelőző várakozásra utal. Ilyenkor ettek, mulattak, meggyújtották az ünnepi fahasábot, elfogyasztották az ünnepi süteményt, fenyőfát állítottak, zöld növényekkel díszítették a házakat, jókívánságokat és ajándékokat váltottak. A tűz és a fény a meleg és a hosszú élet jelképei, ezért mindig fontos szerepük volt a téli ünnepeken, akár pogány, akár keresztény felfogásban.
A középkor óta társítják a karácsonnyal az örökzöld növényeket mint a túlélés szimbólumait. Évszázadokkal ezelőtt karácsony napján életfát, termőágat vittek a szobákba, ami az évröl évre megújuló természet mágikus jelképe. Állítása általános volt hazánkban, de múlt században feltünt karácsonyfa teljesen kiszorította. A karácsonyt hagyományosan a család és a gyermekek ünnepének is tekintik, akik a kis Jézus (keleten és a katolikus nyugati vidékeken) vagy Szent Miklós, a Mikulás (nyugati protestáns országokban) nevében kapnak ajándékot.

Ady Endre: Karácsony - Harang csendül...

2008-12-23T05:41:00.000-08:00

Karácsony - Harang csendül...

I.
Harang csendül,

Ének zendül,

Messze zsong a hálaének

Az én kedves kis falumban

Karácsonykor

Magába száll minden lélek.

Minden ember

Szeretettel

Borul földre imádkozni,

Az én kedves kis falumban

A Messiás

Boldogságot szokott hozni.

A templomba

Hosszú sorba'

Indulnak el ifjak, vének,

Az én kedves kis falumban

Hálát adnak

A magasság Istenének.

Mintha itt lenn

A nagy Isten

Szent kegyelme súgna, szállna,

Az én kedves kis falumban

Minden szívben

Csak szeretet lakik máma.
II.
Bántja lelkem a nagy város

Durva zaja,

De jó volna ünnepelni

Odahaza.

De jó volna tiszta szívbol

- Úgy mint régen -

Fohászkodni,

De jó volna megnyugodni.

De jó volna, mindent

Elfeledni,

De jó volna játszadozó

Gyermek lenni.

Igaz hittel, gyermek szívvel

A világgal

Kibékülni,

Szeretetben üdvözülni.
III.
Ha ez a szép rege

Igaz hitté válna,

Óh, de nagy boldogság

Szállna a világra.

Ez a gyarló ember

Ember lenne újra,

Talizmánja lenne

A szomorú útra.

Golgota nem volna

Ez a földi élet,

Egy erő hatná át

A nagy mindenséget.

Nem volna más vallás,

Nem volna csak ennyi:

Imádni az Istent

És egymást szeretni...

Karácsonyi rege

Ha valóra válna,

Igazi boldogság

Szállna a világra

Márai Sándor

2008-12-22T13:49:00.000-08:00

1900 - 1989

" A szeretet nem idill, nem szemforgató boldogság. A szeretet kötés életre - halálra, a szeretet szolgálat. Szeretni annyi, mint mindent elveszíteni és mindent megnyerni egyszerre. "

A negyedik vasárnap angyala...

2008-12-20T05:51:00.000-08:00

A karácsony előtti negyedik (utolsó) vasárnap egy nagy, lila lepelbe öltözött angyal jelenik meg a mennybolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, és azt pengeti. Közben szépen énekel hozzá. Ahhoz, hogy meghallhassuk, jól kell figyelnünk, s szívünknek tisztának kell lennie. A béke dalát énekli. Sok kis angyal kíséri, s együtt énekelnek. Daluktól valamennyi mag, amely a földben szunnyad, felébred, így lesz majd új élet tavasszal a Földön.

A negyedik vasárnapot követő héten elérkezik az év legszebb ünnepének ideje, a szeretet és béke időszaka, a KARÁCSONY.

Ady Endre

2008-12-15T10:21:00.000-08:00

1877 -1919

"Nem volna más vallás,

Nem volna csak ennyi:

Imádni az Istent

És egymást szeretni...

Karácsonyi rege

Ha valóra válna,

Igazi boldogság

Szállna a világra. "

A harmadik vasárnap angyala...

2008-12-14T09:10:00.000-08:00

A harmadik vasárnap angyala.

Advent harmadik vasárnapján egy fehér ragyogó angyal jön le a földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, s megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz. Így még az, aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s megszállja a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése.

Advent harmadik vasárnapján....

2008-12-12T15:16:00.000-08:00

ADVENT HARMADIK VASÁRNAPJÁN....

Reszkető kezek gyújtanak ma lángot

Elűzni a borús tél hidegét

Fénybe mártani az egész világot

Várva a megváltó jövetelét

Most csak az asztallap széléig ér

Ám nagy melegítő fénykört ígér
Egy hetünk ami hátra van még

Tisztuló szívvel várunk reá rég

Lelkünk a lelkével ha egyesül

Szemünkben újra szeretet lángol

A világ négy sarka kikerekül

Megváltást hoz a kicsi Jézustól

Tiszta fénye a Szent-lélekből indul

Falakon-határokon túlcsordul

A hűség napja 2008.december 14.

2008-12-12T15:09:00.000-08:00

Advent története

2008-12-08T11:42:00.000-08:00

Karácsonyra várva, karácsonyi készülődéseink közepedte gondoltam utánanézek ezen ünnepkör történetének. Ezt találtam az advent angyalairól:
A latin eredetű szó (adventus) megérkezést jelent. A Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka. András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes "szent idő" a karácsonyra való lelki felkészülés ideje. Advent első vasárnapja legkorábban november 27-én, legkésőbb december 3-án lehet. A régi időkben éjfélkor harangszó hirdette advent, valamint az egyházi év kezdetét. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, ebben az időben az emberek szigorú böjtöt tartottak. Napfelkelte előtt hajnali miséket tartottak, amelyeket "angyali misének", "aranyos misének" is neveztek. 1611-ben a nagyszombati zsinat advent első vasárnapjától vízkeresztig megtiltotta az esküvőket, zajos mulatságokat. Egyes elméletek szerint Advent négy hete a Krisztus eljövetele előtti négyezer éves sötétséget szimbolizálja. Ennek az elméletnek nincs igazolása a liturgiában. Az adventi koszorú hagyományának első nyomait a néprajzkutatók északon, a Keleti-tenger partvidékén és szigetvilágában találták meg. Fűzfavesszőből koszorút fontak és örökzöldet csavartak köré. Ez a szokás később Európa más vidékein is meghonosodott. A valódi adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba. Egy hamburgi lelkész otthonába egy hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, melyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. Később az egyszerűség kedvéért csak négy gyetyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. A gyertyákat vörös és aranyszalagokkal díszítették, az élet és fény jelképével. Az advent az ünnepekre való ráhangolódás, a készülődés ideje. Az idő múlását legérzékletesebben naptárral mérhetjük. Ezért készítenek - főleg gyerekeknek - adventi naptárt. A naptár a készülődés, várakozás idején minden nap egy apró ajándékkal, édességgel lepi meg a gyerekeket. Advent angyalaiAz első vasárnap angyala Négy héttel karácsony előtt valami nagyon fontos dolog történik: egy angyal kék köpenybe öltözve leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, mert túlságosan el van foglalva mással. De azok, akik jól figyelnek, meghallják a hangját. Ma van az első napja, hogy az angyal először szól, s keresni kezdik azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt. A második vasárnap angyala A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyekből, kezében egy nagy serleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a Nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres. Tiszta szeretetet minden ember szívében. Ezt a szeretetet teszi a serlegébe, s viszi majd vissza a mennybe. Mindazok, akik a mennyben élnek, fogják ezt a szeretetet, s fényt készítenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra.
A harmadik vasárnap angyalaAdvent harmadik vasárnapján egy fehér ragyogó angyal jön le a földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, s megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz. Így még az, aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s megszállja a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése.
A negyedik vasárnap angyala a karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, lila lepelbe öltözött angyal jelenik meg a mennybolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, és azt pengeti. Közben szépen énekel hozzá. Ahhoz, hogy meghallhassuk, jól kell figyelnünk, s szívünknek tisztának kell lennie. A béke dalát énekli. Sok kis angyal kíséri, s együtt énekelnek. Daluktól valamennyi mag, amely a földben szunnyad, felébred, így lesz majd új élet tavasszal a Földön.

Bencés ( Kecske ) templom

2008-12-08T09:37:00.000-08:00

Kecske-templom (Nagyboldogasszony), Sopron
Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan - termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.

Kapisztrán szószék

A Káptalan-terem a hazai kora gótikus építészet egyik legszebb emléke. A XIII. századi épületet a XIV-XV. században gótikus stílusban átalakították, festésmaradványai ebből az időszakból származnak.
Az egykori ferences, majd bencés rendház ún. Káptalan-terme hajdan imahely, később temetkezési kápolna volt. A kapu mögött szoborfülkés lépcsőház fogadja a belépőt. A középkori ornamentális és figurális festés mellett jelentős mennyezeti freskója is, amit 1779-ben Dorffmeister festett. A freskó Szent Ferencet és a ferences szenteket ábrázolja.A terem építészeti értékei mellett a Soproni Múzeum középkori kőszobrászati emlékeit láthatjuk.

Kápolna - Káptalan terem

A templom bejárata feletti freskó

Advent Sopronban 2008.dec.5 - 2009.jan.1.

2008-12-08T07:48:00.000-08:00

forrásanyag : www.prokultura.hu/letoltes/musorfuzet_web.pdf

Friedrich Nietzsche

2008-12-08T05:43:00.000-08:00

1844 - 1900

" A legnagyobb történések nem életünk leghangosabb, hanem annak legcsendesebb órái. "

Veress Miklós: Mese a Mikulásról

2008-11-25T08:39:00.000-08:00

Hókastélyban jéglakás:

Ott lakik a Mikulás.

Szél a szánja - mégse fázik
Úgy röpül egy messzi házig.

Csengöje a hópehely.

Szánkójának énekelj,

Mintha dallal idehúznád,

S tedd ki ablakba a csizmád.

Ne lesd meg a Mikulást,

Rajta varázs a palást:

reggelig magadban,

Mert ha eljön, láthatatlan.

Hogyha tudnád, hol lakik,

S odaérnél hajnalig,

Jutnál mesebeli tájra

Elolvadna palotája.

Megriadna és tova

Röpítené fagylova,

A helyén meg, idenézz csak,

Sírdogálna ezer jégcsap.

Ne lesd meg a Mikulást
Hadd suhogjon a palást,

Jöjjön, jöjjön láthatatlan

Éjszakában és havakban.

Táncolj, örülj, énekelj,

Mint kerengö hópehely.

Csengöjüket fenyök rázzák
Telis-teli cipöd, csizmád.

A Mikulás története

2008-11-25T08:23:00.000-08:00

Élt egyszer egy bölcs, istenfélő püspök, akit Miklósnak hívtak. Azt nem tudni pontosan, hogy a kis-ázsiai Myrából vagy Sionról származott, de jószívűségének híre a mai napig fentmaradt és mindenkinek példát mutat.Olvasd tovább és tudj meg mindent

Szent Miklósról !!
Az egész történet meseszerűen kezdődik: volt egy ember, akinek a három lányát senki sem akarta feleségül venni, mert túl szegények voltak ahhoz, hogy hozományuk legyen. Mikor már ennivalóra sem futotta, az édesapa napszámba adta a gyermekeit.Az első munkanapjuk előtti éjszakána lányok keservesen sírtak, majd letérdeltek egymás mellé és fohászkodni kezdtek Istenhez. Panaszaikat meghallotta az éppen arra járó Miklós püspök, aki éjszakánként nyakába vette a várost, hogy alamizsnát osszon a koldusoknak, akik a híd alatt laknak. Egyrészt elszomorodott a sorsuk miatt, másrészt pedig örült, hogy van Isten iránt bizalmuk. Visszatért a kolostorba, s felnyitotta azt a ládát, amelyekben a hívők ajándékait őrizte. Kivett három aranygömböt, amit néhány nappal korábban egy gazdag kereskedő tett az oltárra.Visszament a szegény ember házához. Szerencsére pont a lányok szobája előtt volt egy nagy fa, amiről éppen be tudott mászni az ablakon, és a takarójukra rakta a három aranygömböt. Másnap a három nővér elment a templomba, megköszönték Isten kegyelmét, a csodát, ami velük történt és megkeresztelkedtek. Erre a jóságos püspökre emlékezünk minden december 6-án, amikor is az ablakba állítjuk fényesre pucolt cipőinket, hogy másnap reggel ajándékokkal telve találjuk.

( forrásanyag: hotdog.hu )

Woody Allen

2008-11-25T07:51:00.000-08:00

1935 -

" Soha ne vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintükre, és legyőznek a rutinjukkal. "

Szentháromság szobor

2008-11-17T09:45:00.000-08:00

A Fő tér közepén áll a magyarországi barokk szobrászat egyik kiemelkedő alkotása: a Szentháromság-szobor. 1695-1701 között készült, Thököly Katalin és harmadik férje Löwenburg Jakab alapítványából. Az emlékművet az évszázadok során többször restaurálták. Talapzata három, egymásra állított, íves oldalú négyzetes hasábból áll. A másodikon az adományozó házaspár, valamint négy szent alakja helyezkedik el. Felhőcsomókon emelkedik a korinthoszi fejezetes, csavart oszlop, amelyet virágfüzérek közt lebegő angyalkák diszítenek. Az oszlopfőt a Szentháromság csoportja koronázza. Az oszlop aljánál Immaculata-szobor és szentek alakjai állnak.

Gábriel Laub

2008-11-17T08:51:00.000-08:00

1928 - 1998

" A civilizáció annyit jelent, hogy az eszkimók meleg lakásokat kapnak, és azért kell dolgozniuk, hogy pénzt keressenek hűtőszekrényre. "

Abraham Lincoln

2008-11-03T10:45:00.000-08:00

1809 - 1865

" A jellem olyan, mint a fa, a hírnév pedig, mint az árnyéka. - Az árnyékra gondolunk, pedig a fa a lényeg. " / Abraham Lincoln /

Fő - tér

2008-10-31T12:19:00.000-07:00

A Tűztornyot elhagyva belépünk a Belvárosba és Sopron legszebb tere a Fő-tér tárul ki elöttünk. A tér , amelyre most lépünk, közepén a barokk díszekben pompázó Szentháromság-szoborral, bízvást Magyarország egyik legszebb tere. Több utca torkollik bele anélkül, hogy zártságát és nyugodtságát zavarná. Műemléki szempontból is egyike az ország legértékesebb tereinek: a középkor építészeti emlékei finoman olvadnak bele a későbbi korok stilusába. Nem kell hozzá szakembernek, műtörténésznek lenni, hogy a látványt, a harmónikus összképet teljes mértékben élvezni tudjuk. Irásos feljegyzés először 1379-ben említi "Placz" néven. Később Főpiacnak, majd Városház, Ferenc József, illetve Szentháromság térnek is hívták. A Beloiannisz tér elnevezést 1952-ben kapta. Ma ismét Fő-tér a neve.

A muzsika öröme

2008-10-31T11:33:00.000-07:00

forrásanyag: sopron.hu

Ady Endre: Halottak napján

2008-10-29T15:28:00.000-07:00

Gyújts te is egy gyertyát!

Ady Endre: Halottak napján

Halottja van mindannyiunknak,

Hisz percről-percre temetünk,

Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.

Sírhantolunk, gyászolunk mindig,

Temetkező szolgák vagyunk!
-- Dobjuk el a tettető álcát:

Ma gyásznap van, ma sírhatunk!

Annyi nyomor, annyi szenny, vétek

Undorít meg e sárgolyón...

Hulló levélt hányszor feledtet

A megváltó, a gyilkos ón!...
Óh, hányszor kell a sírra néznünk,

Hogy vigasztaljuk önmagunk--

-- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk!...

1899 november 1

Mindenszentek

2008-10-29T14:57:00.000-07:00

Mindenszentek

A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja. Az ünnep, és az azt követő halottak napja - egyházi jellegén túl- fokozatosan általános népi megemlékezéssé is vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival.Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek .
A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. Szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra.Marcus Agrippa Kr.e. 27-ben építtetett egy hatalmas templomot, amit Pantheonnak neveztek el. Itt az összes isten tiszteletére mutatták be a papok az áldozatot. A Pantheont aztán Rómában 610 (egyes források szerint 609) május 13-án keresztény templommá alakították. Ez adott alkalmat az ünnep bevezetésére: hiszen ezen a napon IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte.
A 4. századból is maradtak fent adatok Mindenszentek ünnepéről. Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János például már tudott az ünnepről, melyet május 13-án, illetve pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. / E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja. / Az ünnep történetében újabb lépést jelentett III. Gergely pápa (731-745), aki a Szent Péter Bazilika egyik mellék-kápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem "minden tökéletes igaznak" a tiszteletére szentelte. Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tevődött át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék./A kelták november első napjaiban emlékezetek az elhunytakra különböző halotti áldozatok bemutatásával. Náluk már a VIII. században is közünnep volt november első napja - ami az év kezdetét is jelentette./ 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.

A város címere

2008-10-29T14:10:00.000-07:00

Sopron nyugat-magyarországi város, a Fertő-tótól délre, a Soproni-hegység aljában az Ikva patak mentén.
A város címere: álló, háromszögpajzs vörös mezejében ezüst pecsétnyomat látszik, melynek kettős ezüst körgyűrűjében, a pajzsfőbe rajzolt máltai kereszttől indulva capitalis írással "SOPRON CIVITAS FIDELISSIMA" körirat olvasható (Sopron a leghűségesebb város). A pecsét képmezejében ezüst kváderkövekből emelt vár lebeg védőfalán öt fekete gótikus ablakkal, a falkoronán öt védőorommal. A védfalból két alacsonyabb, egy-egy ablakkal megbontott torony között középütt, egy magasabb két ablakú torony növekszik. Mindhárom torony ostrompárkányzata háromormú. A pajzsfő jobb oldalán négyágú arany koronát viselő szembenéző, vágott női fej jelenik meg arany glóriába foglaltan, baloldalában pedig szintén arany glóriában dús bajuszú és szakállú, vágott arany férfifő látszik. A pajzstalpban jobbra hajló, jobbra rövidebb, balra hosszabb lombú arany olajág lebeg. A városcímer uralkodó motívuma a pecsétkép, melynek köriratát az 1921 decemberi -- a Magyarországhoz csatlakozás mellett döntő -- nép-szavazás után 1922-ben az országgyűlés így iktatott törvénybe (29.tc.). Ez a hűség azonban sokkal régebbi keletű.
Már a 10-11. századtól - emléküket máig helynév őrzi - lövérek (íjászok) őrzik erre az ország határait, sőt 1071-ben a soproni dandárok (agmina) Jan ispán vezérletével még a déli (szerémségi) honvédő harcokban is részt vesznek. "Köszönetet érdemlő hűségükért" erősíti meg már 1277-ben IV. László a város polgárainak kiváltságait. 1440-ben is a legitim uralkodó, a csecsemő V. László pártját fogják. Mátyás király pedig 1483-ban hálából saját királyi házát ajándékozza a városnak. A török időkben fontos utánpótlási bázis, olykor királyi (1625: III. Ferdinánd) máskor királynéi (1622: Eleonóra; 1681: Eleonóra) koronázó város, ugyanezekben az években országgyűlési székhely is. Mindezek szerves következménye az 1921-es választás és az 1922-ben elnyert, törvényileg szentesített cím. A pecsétképet alkotó vár a város több ezer esztendős történetét idézi fel. Vidéke ősidők óta lakott, várát - amely a mai Erdburger (Földvári) - dűlő-ben állhatott - a kelta-kor előtt építhették, ugyanis kelta neve Scarbantia már "szétszórt, elpusztított erősséget" jelent. Ezt az elnevezést a rómaiak is átvették és a várost Pannónia egyik legvirágzóbb településévé fejlesztették. A 4. század végétől lehanyatlott, de hogy soha el nem néptelenedett, bizonyítja 845. évi említése, Oudinburch, e név ugyanis a kelta elnevezés német tükörfordítása. Városfalával, bástyáival, tornyaival, gótikus és azóta átépített templomaival, kolostoraival, iskoláival, középületeivel és műemlékeivel Sopron legépebben fennmaradt városunk, sőt magistratusának teljes okleveles anyaga is megőrződött a mai napig.
A kapu nélküli városfal a polgárok öntudatát, autonómia igényét, évezredes önvédelmi beidegzettségét, összetartozás-tudatukat, egészséges lokálpatriotizmusukat fejezi ki, a fal és a tornyok nyitott ablakai ugyanakkor a nyitottságot, minden új, épületes törekvés befogadásra való készséget, a világra tárulkozást mutatja. A pajzs pecsétképen kívüli motívumai a hazai Szűz Mária-kultusz jegyében fogantak. A koronás Mária különlegesen megrajzolt képe a lorettói litánia "Regina"-ciklusát idézi, annak is számunkra legfontosabb, csak Magyarországon felhangzó elemét a "Magyarország Nagyasszonyát" (Patrona Hungariae) . A (mennyei) arany olajág is őt jelképezi, aki a "Béke Királynéja" (Regina Pacis). És mivel legszentebb szerepe, hogy ő volt "Istennek Szent Anyja" (Sancta Dei Genetrix), értelemszerűen került Jézus Krisztus ugyancsak míves portréja a bal pajzsfőbe.
forrásanyag: sopron.hu

Alan Wilson Watts

2008-10-27T12:24:00.000-07:00

1915 - 1973

" Az élet olyan játék, amelynek első számú játékszabálya: ez nem játék, ez halálosan komoly! "

/ Alan Wilson Watts /

Soproni Anzix

2008-10-25T11:26:00.000-07:00

Soproni Anzix

Az én Miatyánkom

2008-10-25T11:15:00.000-07:00

Dr. prof. Papp Lajos: Az én Miatyánkom

Fohász

2008-10-25T11:05:00.000-07:00

Antoine De Saint - Exupery : Fohász

Weöres Sándor: Ha nézem a világot

2008-10-25T02:25:00.000-07:00

Ha nézem a világot,

A világ visszanéz,

Azt mondom, összevisszaság,

Ő feleli, teljes egész.

Azt mondom, csupa valótlan,

A semmiség ragyog,

Ő feleli, nézz meg jobban,

A valóság én vagyok.

Azt mondom, merő idegenség,

Sok átsuhanó tünemény,

Ő feleli, nézz a tükörbe,

Amit ott látsz, az vagyok én.

Hűségkapu

2008-10-24T03:50:00.001-07:00

Az torony belső Fő-tér felé eső részén találjuk a Hűségkaput. E díszes , barokkos kapukeret Hikisch Rezső terve alapján készült a Sopron és környékének hovatartozása fölött döntő 1921.évi népszavazás emlékére, s Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. A kapu feletti szoborcsoport közepén Hungaria alakja látható, körülötte a neki hódoló soproniakkal.

A kapun volt a torony restaurálásáig a város címere is, amely az 1922.évi XXIX.tc.értelmében alján szalaggal bővült, rajta "Civitas Fidelissima" a leghűségesebb város felirással. A város új címerében is megmaradt ez a felírás.

Őszi séta

2008-10-24T03:40:00.001-07:00

Homokba írjad

2008-10-23T06:03:00.000-07:00

Antoine de Saint - Exupéry

2008-10-20T08:07:00.000-07:00

1900 - 1944

" Nem akkor alkottál tökéleteset,

ha már nem tudsz mit hozzátenni,

hanem ha már nem tudsz mit elvenni belőle. "
/ Antoine de Saint-Exupéry /

Tételezzük fel, hogy a kávé az élet ...

2008-10-20T06:38:00.000-07:00

Egy csoport diák, akik nagy karriert futottak be, összejöttek, hogy meglátogassák régi egyetemi tanárukat. A beszélgetés hamar panaszkodásba csapott át a stresszes élet és munka kapcsán. A tanár, kávét ajánlva fel vendégeinek, kiment a konyhába, s egy nagy kannányi kávéval és többféle csészével tért vissza: porcelán, műanyag, üveg; néhányan simák voltak, néhány közülük drága és ritkaság volt, s szólt, hogy mindenki szolgálja ki magát. Amikor minden diák kezében egy csésze kávé volt, a tanár így szólt: "Megfigyeltétek, minden szép és drága csésze elkelt, hátrahagyva az olcsó, műanyag csészéket. Habár mindannyiótoknak az a természetes, hogy mindenbõl a legjobbat kívánjátok önmagatoknak, ez a problémáitok és a stresszetek forrása is. Amit valójában mindenki akart, az a kávé volt, s nem a csésze, de tudatosan a jobb csészékre vadásztatok, s egymás csészéit figyeltétek." "Feltételezzük, hogy az Élet a kávé, s a munkahelyek, a pénz, és a társadalmi pozíció a csészék. Ezek csak eszközök az Élethez, de az élet minőségét nem változtatják meg." "Néha, azzal, hogy csak a csészére figyelünk, elmulasztjuk élvezni a benne lévõ kávét." Tehát, barátaim, ne engedjétek, hogy a csészék irányítsanak....a kávét élvezzétek helyette.

1956-os forradalom és szabadságharc megemlékező városi rendezvények

2008-10-19T13:29:00.001-07:00

forrásanyag: sopron.hu

A legszebb ajándék

2008-10-19T13:03:00.000-07:00

A legszebb ajándék

Minden éjjel eltemetsz egy napot...
Az elmúlást sose bánd,
Ha életed benne nyomot hagyott,
A születő nap számít rád!

Minden reggel születik egy napod
Gondolj arra, hogy ez kincs,
Hiszen azt te Istenedtől kapod
Mennél szebb ajándék nincs!

/ Szabó Balázs - Poet.hu /